Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rágalmazás. — Hatóság előtti rágalmazás. 129—432. •való tények állításával is megvalósítható, ha e tények valósága a törvény rendelkezéseinek megfelelően lefolytatott bizonyítás alapján nem nyert megállapítást. Egybevetve most már a vádbeli tényállításokat a valóság bizonyításának eredményeképpen tett ténybeli megállapításokkal, a kir. Kúria is azt a jogi következtetést fogadta el helyesnek, hogy a valóság bizonyítása Gy. György vádlottra nézve sikerrel nem járt. L. Lajos vádlottat illetően pedig a már fentebb kifejtettek szerint a Bv. 16. §-ában foglalt, a rágalmazás vétségének megállapítását kizáró ok azért neril alkalmazható, mert ez a vádlott a valóság bizonyítását nem is indítványozta. A vádlottak bűnösségének a megállapítása tehát tévedés és törvénysértés nélkül történt. Végül alaptalan L. Lajos vádlottnak a Bv. 19. §-ára alapított védekezése is, mert e §. alkalmazásának feltétele, hogy viszonvád is legyen, tehát, hogy mindkét sértett vádlott is legyen és mindkét vádlott bűnössége megállapítást nyerjen. (1937. évi december hó 14. napján. — B. I. 3091/937.) 431. Bv. 17. §. — Ez a mentesség- csak akkor illeti meg- a vádlottat, ha legalább szubjektíve meg" volt győződve a kijelentés valóságáról. A k'u\ Kúria jogegységi tanácsa: Megjegyzi a jogegységi tanács, hogy a Bv. 17. §-ának második bekezdésében biztosított mentesség ennek a törvényhelynek a m. kir. Kúria, által követett helyes értelmezése szerint is csak abban az esetben illeti meg a vádlottat, ha kijelentésének megtételekor legalább szubjektíve meg volt győződve annak valóságáról. (1937. évi december hó 17. napján. — B. t 3667/937.) 432. Bv. 20. §. A hatóság előtti rágalmazás megállapításának nincsen útjában az, hogy a sértett ellen tett feljelentés folytán bűnvádi vagy fegyelmi eljárás nem indult meg. A kir. Kúria jogegységi tanácsa: A jogegységi tanács kimondja, hogy megsértette a törvényt a szombathelyi kir. törvényszék Bf. 1713/1937./12. számú ítéletével, amelyben a hat-óság előtti rágalmazás vétségével vádolt L. László vádlottat azzal az indokolással mentette fel a vád alól. hogy a vádlott által tett feljelentés tárgyában az illetékes felettes hatóság nem folytatta le a nyomozást, nem döntött a vád valóságának kérdésében s nem hozott a Bv. 21. §-ának megfelelő véghatározatot. — holott a Bv. 20. §-ába ütköző vétség akkor is megállapítandó, ha a sértett ellen tett feljelentés vagyis megvádolás folytán nem is indult bűnvádi vagy fegyelmi eljárás. A jogegységi tanács e kérdésben már állást foglalt és B. I. 3770/1929. sz. határozatában kifejtette: „A Bv. 20. §-ának tényálladéki eleme ugyan a bűnvádi vagy fegyelmi úton büntethető cselekmény elkövetésével vádolás, •de e szakasz szövege semmi támpontot sem nyújt arra. mintha a vétség 11*