Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

150 Büntetőjog'. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő jelentett be semmisségi panaszt a Bp. 385. §. 1. a) pontja s a II. Bn. 28. §-a alapján a vádlott bűnösségének megállapítása miatt s a büntetés enyhítése végett. A felmentés végett bejelentett semmisségi panasz jogi indoka az, hogy a vád tárgyául szolgáló kitételek a sértett belügyminiszterre nem vonatkoznak, s azok bűncselekmény alkatelemeit nem tartalmazzák; de nincsen törvényszerű magánindítvány sem. Ez az érvelés nem helytálló. Az alsófokú bíróságok mindenekelőtt helyes indokolással mutattak arra, hogy az inkriminált cikk a sértett belügyminisztert támadja. A semmisségi panasz szerint a sajtóközeimeny inkriminált részének nincs a büntető törvénykönyvbe ütköző tartalma, annak kitételei önmagukban nem rágalmazó vagy becsületsértő jellegűek. Amikor tehát az alsófokú bíróságok a sajtóközlemény többi részét is mérlegelésük körébe vonták s a vádlott bűnösségét a sajtóközlemény egész tartalmára figyelemmel állapították meg. az anyagi törvény rendelkezését megsértették. Ez az érvelés azonban ellenmond az állandó bírói gyakorlatnak, amely-szerint, ha a vádló a hírlapi közleménynek csak egy részét teszi is vád tárgyává, akkor is jogában áll a bíróságnak az egész cikk tartalmát figyelembe venni, miután a cikk egy összefüggő egység, tehát csupán az abban megörökített gondolatok szintéziséből lehet megállapítani, hogy van-e abban bűncselekmény. Helyes tehát az alsófokú bíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy annak megállapításánál, kire vonatkozik a vádbeli cikkrészlet s annak milyen értelem tulajdonítandó. — bár a bűnösség csupán az inkriminált cikkrészlet miatt állapítható meg. — de az emiitett szempontból vizsgálni kell a vád tárgyává tett részletnek a vád tárgyává ivem tett tartalommal való egybefüggését is. Minthogy pedig a. belügyminiszter működésének olyan beállítása, mintha az egy magvai- város fejlődésének a kerékkötője lenne és rövidlátás, vaskalaposság jellemezné. — alkalmas arra, hogy a sértett belügyminiszter közmegbecsülését csorbítsa, az alsófokú bíróságok az anyagi törvény heíyes alkalmazásával mondották ki a vádlottat bűnösnek a becsületsértés \ étségében. Nincs alapja a magánindítvány szabálytalansága címén emelt kifogásnak sem, mert a sértett nevében megadott felhatalmazás — annak szövege szerint is — a bűnvádi eljárás megindítására irányuló kívánságot is ma gában foglalja, (1938. évi január hó 2(1. napján. — B. I. 5413/987.) 420. St. 44. §. — Sajtóközlés hűsége. — Nem zárja ki a sajtóközlés hűségét az, hogy a nyomozásról szóló közlemény tartalma a nyomozás adataitól lényegtelen részben eltér. Közlési engedély (2500/1914. M. E. sz. r. ÖT. §.) adására a nyomozás szakában a kir. ügyészség vezetője jogosult. A ni. kir. Kúria végzésének indokolása. K- A máSOdbílÓság ítélete ellen a főmagánvádló jelentett lie képvi-