Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

134 Büntetőjog. ez a fakultatív szabály a szóban forgó mellékbüntetés alkalmazását illetőleg, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a bíró milyen tartamú fogházbüntetést állapított meg. A kir. törvényszék tehát nem sértette meg a törvényt, amikor adott esetben J. Jenő vádlottra nézve a Btk. 291. §-ának második bekezdésében írt mellékbüntetést mellőzte. (1937. évi december hó 2. napján. — B. II. 2796/937.) A testi sértés. 402. Btk. 301., 306. §§., Bp. 327. §. 2. bek. b) pont. — Halált okozó testi sértés esetében a Btk. 306. §-a mellett a 301. §-t is fel kell hívni. K. Észlelte a m. kir. Kúria, hogy az alsófokú bíróságok a vádbeli cselekmény minősítő megjelölésénél a Btk. 306. §. 1. tétele és 307. §. első bekezdése mellett a 301. §-nak felhívását mellőzték, holott e nélkül a cselekinény törvényszerű megjelölése hiányos, mert a Btk. 306. és 307. §-ai csak .i halálos eredményről, mint minősítő körülményről szólanak, míg a súlyos testi sértés cselekményének tényálladéki elemeit a 301. §. határozza meg. (1937. évi november hó 23. napján. — B. III. 2791/937.) 403. Btk. 305., 309. §. — A Btk. 305. §. szerint minősülő cselekményt követ el az. aki lúgkőoldatot a 303. és 304. §-ban meghatározott következmények előidézése végett alkalmaz. K. A semmisségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett része azért alaptalan, mert a kir. ítélőtábla a megállapított és e helyütt irányadó tényállásból helyes okfejtéssel állapította meg azt. hogy midőn vádlott lugkő oldattal sértett bal szemét leöntötte, a vádlott szándéka sértett bal szemének, tehát látószervének elvesztésére irányult, ami bé is következett. A vádlott ezen szándékának fennforgása esetén pedig a vádlott cselekmény a Btk. 301. §-ba ütköző a Btk. 303. §., 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét állapítja meg és a Btk. 309. §. első bekezdéséilen írt bűncselekményről nem lehet szó, mert a bűncselekménynél vádlott/ nak szándéka csak sértett egészségének megrontására kell hogy irányuljon és a súlyosabb a látószerv elvesztésére irányuló és a Btk. 305. §-ban írt szándék nem tényálladéki eleme. Különben is a lúgkő oldatnak sértett testére való öntése, a sértett testén való sérülések előidézésére alkalmas lévén, a testi bántalmazás fogalma alá esik. amely esetben a Btk. 309. §. 1. bekezdésének fennforgása ki van zárva. A kir. ítélőtábla tehát vádlott cselekményét törvényszerűen minősítette a Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének. (1937. évi november hó 24. napján. — B. II. 4567/937.) 404. Btk. 306., 70., 89. §. — Ha a halálos eredményt előidézett bántalmazásban többen vesznek részt, a közreműködők tet-