Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Pénzhamisítás. — Hamis tanuzás. 391—392. 123 elemeit megvalósítja és így a bűnösség megállapítása nem sért anyagi jogszabályt. A büntetés kiszabásai illetően a kir. Kúria figyelemmel a másodfokú bíróság' ítéletében kiemelt bünösségi körülményekre, amelyekhez további súlyosítóként járul, hogy az okozott kár megközelíti a bűntett értékhatárát és hogy vádlottársát ő vitte bűnbe, — U. E. vádlott büntetését enyhíthetőnek nem találja. (1988. évi április hó 7. napján. — B. II. 6022/1937.) A hamis tanuzás. 392. Btk. 215. §. — Hamis tanuzás. K. A m. kir. Kúria mindkét alsófokú bíróság ítéletét a kir. főügyész alapos semmisségi panasza folytán a Bp. 385. §. 1. a) pontjában foglalt anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése alapján megsemmisíti, L. László vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 215. §-ába ütköző és a Btk. 216. §-a szerint, valamint a Btk. 92. §. alkalmazása folytán a Btk. 20. §-ához képest minősülő hamis tanuzás vétségében. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a vádlott felmentése miatt. A kir. főügyész semmisségi panaszát a koronaügyész fenntartotta. A semmisségi panasz alapos. Ugyanis a megállapított tényállás szerint vádlott az ellene I. István által 16 pengő tőke és jár. iránt a g.-i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett polgári perben 1934. évi október hó 30-án mint alperes tanuként hallgattatott ki és ezen kihallgatása alkalmával, azt a hamis tanúvallomást tette és azt esküvel is megerősítette, hogy felperestől készpénz kölcsönt sohasem kért, egy alkalommal kártyázott felperessel, de ez alkalommal sem kért tőle kölcsön semmiféle összeget. Az alsófokú bíróságok vádlottat a hamis tanuzás bűntettének vádja alól azért mentették fel, mert L István sértett kártyázás közben annak folytatása végett adott ugyan kölcsönt, de ez a jogügyletnek jóerkölesökbe ütköző voltánál fogva érvényesíthető nem lévén, a vádlott vallomása a polgári per eldöntésére befolyással nem lehetett és így jogsérelmet nem okozott, következésképpen a per lényegére nem vonatkozott. Az alsófokú bíróságok álláspontja téves és az a polgári perben felhozott tényeknek lényeges voltát, az ügydöntő voltával zavarja össze. Ugyanis a, hamis tanuzás megállapítandó, ha a hamis tanúvallomásban állított tény az ügy lényegére vonatkozik, tekintet nélkül arra. hogy a polgári per eldöntése befolyással volt-e vagy sem, és nem téveszthető szem elől. hogy a hamis tanuzás bűntetténél a jogtárgy: az állam igazságügye. Az igazságszolgáltatás ellen irányuló sértés tehát kétségtelenül fennáll abban az esetben, ha a hamis vallomás a bíróság előtt érvényesített igény tárgyában folyamatban levő perben tétetett. Jelen esetben a polgári perben a felperes által keresetileg követelt összeg jogalapja kölcsön volt. a kölcsön fennállása vagy fenn nem állása