Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Büntetéskiszabás. — A bűnvádi eljárás megindítását és a 121 büntetés végrehatjását kizáró okok. 387—390. meri az alsófokú bíróságok vádlott büntetését túl enyhe mértékben szabták ki. Az alsófokú bíróságok ítéletében felsoröll ama súlyosbító körülmény mellett ugyanis, hogy vádlott cselekményét egy teljesen megrongált egészségű elmebajos házastársán követte el, további súlyosbító körülmény az is, hogy vádlott sértettet még más alkalommal is bántalmazta. Ezeknek a súlyosbító körülményeknek a m. kir. Kúria oly nagy nyomatékot tulajdonított, hogy a helyesen felsorolt enyhítő körülmények mellett is a kiszabott büntetés nem áll vádlott bűnösségének fokával és cselekményének súlyával arányban, hanem az túl enyhe. (1937. évi október hó 14. napján. — B. II. 4136/1937.) A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 390. Btk. 110. §., Bv. 6. §. — A kereskedelmi társaság-vezetésére és vezetőségére vonatkozó tényállítások a társaság ügyvezetőinek személyét is érintik. Rágalmazó vagy becsületsértő ilyen tényállítás miatt a társaság ügyvezetője saját személyében is jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A m. kir. Kúria végzéséjiek indokolású: K. A másodbíróság ítéletét a főmagánvádló támadta meg a vádlott bűnösségének megállapítása végett, a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjaira alapított semmisségi panasszal. Panaszának írásbeli indokaiban azt vitatja, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemények, azok helyes értelme szerint, nemcsak a „fővárosi operett színházat", hanem annak vezetőségét, mint személy összességet is megtámadták és így a főmagánvádló. mint a vezetőség tagja, saját nevében jogosítva volt az indítványt előterjeszteni. A panasz alapos. Igaz ugyan, hogy a sajtóközlemények azoknak címe és tartalma szerint általában „a fővárosi operett színház" mint korlátolt felelősségű társaság ügyeivel foglalkoztak; ámde a közleményekben a színház vezetésére és a vezetőségre vonatkozó tényállítások is vannak. A fővárosi operett színház korlátolt felelősségű társaság ügyeinek vezetésére és intézésére, az 1930. évi V. t.-c. 51. §-ának rendelkezése szerint, ÍÍ7 ügyvezetők voltak hivatva. Ezek az ügyvezetők a sajtóközlemények megjelenési idejében, a cégjegyzékkivonatból megállapíthatóan, G. B. és dr. Sz. M. voltak. Azok a tényállítások tehát, amelyek a sajtóközleményben a társaság vezetésére és a vezetőségre vonatkoznak, a társaságon kívül a nevezett ügyvezetők személyét is érintik. Mivel pedig a társaság ügyvezetői, mint ilyenek, a társaság kebelében működő személyösszeséget képeznek és így az ügyvezetők mindegyike sértettként jelentkezik, ebből szükségszerűen következik az is. hogy az őket