Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

A Kö2i(/fiz(/(it(isi Bíróság haiásköte. 95 ÍUeiményügyek. 363, Törvényhatósági ügyek. 364. renségi bejelentésnek minősítve, áz ügy elbírálására hatágikőrét nem állapította meg, viszont 1>. sz. kir. város törvényhatóságának összeférhetetlenségi bizottsága a beadvány alapján kizáró okol látva fennforogni, hatáskörét ugyancsak megtagadta. Ezek szerint tehát a m. kir. Közigazgatási Bíróság és D. sz. kir. város törvényhatóságának összeférhetetlenségi bizottsága között nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság az alább kifejtettekhez képest a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg. Az 1929. évi XXX. t.-c. 21. §-a értelmében — az ott megjelölt okokon felül — a törvényhatósági bizottsági tagság elvész, valamely kizáró ok yagy összeférhetetlenség miatt is. Ugyanezen szakasz (2.) és (4.) bekezdése értelmében a törvényhatósági bizottsági tagságnak kizáró ok fennforgása miatt elvesztése tárgyában az igazoló választmány dönt, melynek határozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a m. kir. Közigazgatási Bírósáiihoz. Az összeférhetetlenség kérdésében pedig titkos szavazással és végérvényesen a 8 tagú összeférhetetlenségi bizottság határoz. Az állandó bírói gyakorlat szerint a jognyilatkozat jogi minősítése nem a felek által használt kifejezések betűszerinti értelmétől, hanem a nyilatkozat tényleges tartalmától függ. A Hatásköri Bíróság gyakorlatában is állandóan követett szabály, hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál egyfelől az eljárás alapjául előadott tényállás, másfelől a jogviszonyvalódi, tárgyi természete az irányadó. A fentiekre tekintettel a jelen ügyben a hatáskör megállapítása szempontjából azt a kérdést kellett eldönteni, hogy É. T. K.-nak az „összeférhetetlenségi beadvány"-ában foglalt tényelőadása, H. S. ellen a törvényes rendelkezések szerinti kizáró oknak, vagy összeférhetetlenségnek a megállapítására alkalmas-e. Az előbbi esetben ugyanis az eljárás az igazoló választmány, végsőfokban a m. kir. Közigazgatási Bíróság, az utóbbi esetben pedig az összeférhetetlenségi bizottság hatáskörébe tartozik. A fenti kérdést a Hatásköri Bíróság kizáró ok megállapításával döntötte el az alábbiak szerint. A törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okokról és az összeférhetetlenségről az 1929. évi XXX. t.-c. 8. §-a rendelkezik, amely a kizáró okok tekintetében kimondja, hogy a törvényhatósági jogú városban a kizáró okokat a törvényhatósági bizottság, a Budapest székesfővárosra mindenkor hatályos- jogszabályok alapulvétele mellett, szabályrendelettel állapítja még. A Budapest székesfővárosra hatályos 1930. évi XVIII. t.-e. 25. §-a a „Törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okok" cím alatt a c) pontban ide vonatkozóan akként rendelkezik, hogy nem lehet tagja a törvény-