Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

64 Pénzügyi jog. A végrehajtást forgalmi adóért vezették. Az egyetemleges fizetési kötelezettség forgalmi adóért — az 1921. évi XXXIX. t.-c. 34. §-ának 3. bekezdése értelmében — a cégtulajdonosokat, köztartozásokért általában — a K. K. H. Ö. 90. §-ának 2. bekezdése 4. pontja értelmében — a közös üzlet után, a közös birtokosokat terheli. Nincs kifejezett rendelkezés azonban, amely a betéti társaság kültagját adótörvényeink értelmében cégtulajdonosnak, illetve közös birtokosnak nyilvánítaná. Kifejezett rendelkezés hiányában pedig nem lehet mellőzni azt, hogy a betéti társaság a beltagokra közkereseti, — a kültagokra azonban csak töketársaság és ez utóbbiakra a célja is más, mint a közkereseti társaság tagjaira, nevezetesen nem egyéb, mint a közös üzletbe fektetett tőkének kárveszélyezett jövedelmeztetése, tehát gazdaságilag átmegy a csendestárs, a részvényes, stb. hasonló minőségű érdekeltségébe. Nem lehet mellőzni az elbírálásnál annak tekintetbe vételét sem,, hogy az adóügyi törvényhozó ismeri a K. T. rendelkezéseit és ha a K. T. rendszerébe ütköző eltérő intézkedést óhajtott volna felállítani, akkor ezt már a félreértés elkerülése végett is kifejezetten és határozottan megtette volna. Igaz, hogy az idézett adóügyi rendelkezések szövegezésénél a K. T. szóhasználata meg nem található, de ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a K. T. ismert rendszerével szemben akart a törvényhozó, homályos szövegezéssel szabályt felállítani. Ha az idézett rendelkezéseket a betéti társaság kültagjaira is ki lehetne terjeszteni, akkor ki lehetne terjeszteni más olyan alakulatokra is, amelyekre nem vitás, hogy ki nem terjeszthetők. Végül figyelembe kell venni azt is, hogy adóügyi jogrendszerünkbe az egyetemes felelősség ilyen eseteit, az illetékszabályok 97. §-ából vették át, ennek pedig kifejezetten is az az alapgondolata, hogy a felelősséget az viseli, akinek az ügy intézésében jogköre van, a társaságnál az, aki a társaságnak a törvényszerű szerve. A betéti társaság kültagja azonban a K. T. 133. §-ának 2. bekezdése értelmében az üzletvezetésre sem jogosítva, sem kötelezve nincsen, sőt a beltagoknak az üzletvezetésre vonatkozó cselekményeit még tiltakozásával sem gátolhatja meg. A kültagnak a törvény erejénél fogva csak arra van joga, hogy az évi mérleg másolatának közlését követelheti és ennek helyességét megvizsgálhatja (135. §.). A kültag, mint kültag tehát az ügyek elintézésére befolyást nem gyakorolhat és így a felelősség megállapításának alapelve vele szemben fenn mm. áll. A jelen esetben a betéti társaság megszűnt, vagyonát bírói árverésen eladták. Nem vitás, hogy a kültag betétjét teljes összegében befizette. Nincs törvényes lehetősége annak, hogy a kültagot, befizetett betétjén felül, a betéti társaság köztartozásának megfizetésére lehetne kötelezni. (22.123/ 1933. P. sz. — 1913. E. H. — 1936. máj. 27. — Pod. 1936. évi 4. f. 19.) 223. K. K. H. Ö. 90. §. 2. bek. — A panaszos számláján előírt adókért a K. K. H. Ö. 90. §-ának (2) bekezdése értelmében a panaszos háztartásában élő kiskorúak is felelősek s ezért is, de azért is törvényesen foglalták le a panaszos lakásában lévő azokat az