Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Közadók kezelése. 218—221. öl zásoknak érvényesítésére nincs más lehetőség, csak az a mód, amelyet a csődtörvény előír, s ennek folytán a K. K. H. Ö. 86. §-ának (1) bekezdése egyszerűen megállapítja, hogy a kincstárnak, mint egyik csődhitelezőnek, a vagyonbukott közadóssal szemben fennálló követelései (köztartozások) mikénti érvényesítésére nézve a csődtörvény szabályai az irányadók. Ezeket a követeléseket tehát a törvény 60—64. §-aiban megállapított osztálybasorozás eredményeként, csak a felszólamlási eljárás befejezése után elégítik ki. A K. K. H. Ö. 86. §. (4) és (5) bekezdésének alapja a csődtörvénynek 47—50. §-a, amely a közadós hitelezőinek (csődhitelezők) kielégítését szabályozó határozmányoktól függetlenül megállapítja, hogy melyek a csődnyitással keletkezett csődtömegnek a tartozásai és költségei és miként kell azokat kielégíteni. A 49. §. mondja ki, hogy a tömeg költségei közé tartoznak a tömeget terhelő s a csőd tartama alatt lejáró adók és közterhek, amelyek a 47. §. értelmében „mindenek előtt" kielégítendők. Ezeket a követeléseket nem kell a csődbíróságnál bejelenteni, kielégítésük nem függ osztálybasorozástól, s azokat nem is a felszámolási eljárás befejezése után. hanem bekövetkező esedékességükkor tartozik a tömeggohdnok kielégíteni. Minthogy a csődtömeggondnoknak szóbanlévő kötelessége tekintetében a csődtörvény — a már ismerteiteken kívül — a kincstár érdekeit hatályosan biztosító további rendelkezéseket nem tartalmaz, a csődtörvény határozmányainak kiegészítéséül, a K. K. H. Ö. 86. §-ának (4) és (5) bekezdése kimondja, hogy a (csődtörvény 47., illetve 49. §-a értelmében mindenek előtt" kielégítendő) szóbanlévő közadókat, a csődtömeggondnok lejárat szerint megfizetni köteles és saját személyében marad kötelezve, ha ezeknek megfizetése körül mulasztást követ el. Az előadottak alapján nyilvánvaló, hogy a K. K. H. Ö. 86. §-ának (1) bekezdésében említett köztartozások, illetve a (4) bekezdésben említett „tömeget terhelő folyó közadók": tárgyuk, keletkezésük, illetve esedékességüknek időpontja, az adóteher viselésének alanya, nemkülönben kielégítésük módja tekintetében egymástól lényegesen különböznek, miért is meg kell állapítani, hogy mit ért a K. K. H. Ö. 86. §-ának (1) bekezdése a csőddel szemben bejelentés útján érvényesítendő köztartozások, és mit a (4) bekezdésben említett tömeget terhelő folyó közadók alatt. A csőddel szemben a kincstár, mint csődhitelező, bejelentés útján tartozik érvényesíteni mindazokat a közszolgáltatás fogalma alá vonható követeléseit, amelyek őt a vagyonbukott közadóssal szemben megilletik. Megilletik annak folytán, hogy 1. azokat a közadóssal szemben, fizetési meghagyásnak kezeihez való kézbesítésével a csődnyitást megelőzőleg már érvényesítette, de 2. annak folytán is, hogy azokhoz való joga még a közadós vagyonbukása előtti időben nyilván meg, azokat — a csődtömeghez tartozó vagyonbukott helyett — a csődtömeghez tartozó vagyon képviselője (csődtörvény 100. §.) részére kiadott fizetési meghagyással már a csődnyitást követőleg érvényesíti. A K. K. H. Ö. 86. §-ának (4) bekezdésében említett s a csődnyitás