Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Jövedelem- és vagyonadó. 159—164. 49 ben általa befizetett általános kereseti adó összegét abban az esetben is le kell vonni, ha a kereseti adó alapját becsléssel állapították meg. (Kb. 24.064/1934. P. sz. — 1906. E. H. — 1936. márc. 11. — Pod. 1936. évi 4. f. 7.) 162. J. V. H. Ö. 13. §. (1) bek. — A jövedelemadó alapjának megállapításánál az összes jövedelemből a tőkésített, vagyis a ténylegesen ki nem fizetett adóssági kamatokat nem lehet levonni, mert a J. V. H. Ö. 13. §-ának (1) bekezdése csak a „fizetett" adóssági kamatok levonására nyújt lehetőséget. (Kb. 4957/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 4.) 163. J. V. H. Ö. 19. §. — Minthogy az ingatlanon biztosított házassági óvadéktőke nem érvényesíthető tőkekövetelés, ennélfogva nem vonható vagyonadó alá. De a járadék természetével bíró kamatjövedelem a K. H. Ö. 2. §-ának 3. pontja alapján általános kereseti és a J. V. H. Ö. 19. §-a alapján jövedelemadó alá esik, függetlenül a járadékjövedelem rendeltetésétől. (Kb. 14.129/ 1936. P^ sz. — M. K. LV. évf. 5.) 164. J. V. H. Ö. 18. §. — A jövedelemadó kifizetésénél, a házadó alá eső épületekből eredő adóköteles jövedelem kiszámításánál és megállapításánál, ha az adózó tényleges költségeit, illetve azt, hogy ezek az adóhatóságok megállapítását meghaladják, nem is bizonyítja, a kivetés tárgyában évenkint kibocsátott miniszteri körrendeletek alapján történő százalékszerü becslésnél a levonás alapjául a teljes nyers házbérjövedelmet és nem ennek a behajthatatlanság és laküresedés miatt tényleg be nem folyt bérekkel csökkentett összegét kell venni. Kb. I. A felmerült kérdést jogi vonatkozásában kifejezetten eldönti a J. V. H. ö. 18. §-ának első mondata, amely világosan akként rendelkezik, hogy a házadó alá eső épületeknél az adóévre szóló házadókivetés alapjául szolgáló összeget kell a jövedelem kiszámításánál alapul venni. Ez az a nyers bevétel, amiről a J. V. H. Ö. 10. §-ának (1) bekezdése általánosságban szól és amellyel kapcsolatban a (3) bekezdés általánosságban ' úgy rendelkezik, hogy az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből a termelési és kezelési költségeket le kell vonni és így áll elő az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem. Hogy melyek ezek a termelési és kezelési költségek, azt a J. V. H. Ö. 11. §. (1) bekezdésének 2. pontja az épületeknél különlegesen, külön is meghatározza, amikor akként rendelkezik, hogy épületeknél a tatarozási és karbantartási, nemkülönben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világítási, éjjeli őri, járdatisztítási s egyéb mellékköltségek, amennyiben az adókötelest terhelik, tekinthetők ilyen költségeknek. A J. V. H. Ö. 18. §-a első bekezdésének második mondata szerint a házadó-kivetés alapjául szolgáló nyers bevételből kell levonni a 11. §-ban említett tételeket, s ezeken felül azokat az Döntvénytár. 1937. 4