Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

3H Pénzügyi jog. arányában, de legalább is az egész évi haszonérték feleösszegében kell megállapítani. A H. H. Ö. 8. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (1) bekezdése szerint időszaki lakások alatt az olyan lakásokat kell érteni, amelyeket az év bizonyos szakában időleges, inkább üdülő tartózkodásra használnak, az év többi szakában pedig üresen állanak. Ez az utasítás ugyan esák példaképen említi ilyenekként a nyaralókat, úgyszintén a fürdő- és nyaralóhelyeken a nyaralókhoz hasonló lakásokat, mégis általában a nyári lakásokat értik az időszaki (saison) lakások fogalma alatt. Ez azonban nem kizárólagosság, mert időszaki (saison) lakásnak kell tekinteni azokat a lakásokat is, amelyek a téli időszakban való üdülés céljára szolgálnak. Az időszaki (saison) lakások adóalapjának kedvezményes megállapítására vonatkozó szóbanlévő jogszabályok értelmezésénél legelőször is a kedvezmény természetét kell meghatározni. Azt teljességgel kizártnak kell tekinteni, hogy a törvényhozó személyükben kívánta kedvezményben részesíteni azokat az adóalanyokat, akiknek anyagi helyzete megengedi, hogy több lakást tartsanak. Ennek ellene mond az, hogy a H. H. Ö. még a házbirtokos saját maga lakta lakás tekintetében sem nyújt semmi kedvezményt, aminek bizonysága, hogy a H. H. Ö. 8. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (5) bekezdése kimondja, hogy az adókötelezettség és az adó mérve szempontjából közömbös, hogy a házbirtokos a saját használatára rendelt épületet (épületrészt) használja-e és hogy milyen módon használja, nemkülönben, hogy a H. H. Ö. 9. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (8) bekezdése szerint a házbirtokos lakásának adóalapját a ház bérbeadott részéért fizetett bérhez viszonyítva kell értékelni. Az időszaki (saison) lakások adóalapja kedvezményes mérvű megállapításának tehát szintén csak tárgyi alapja lehet. Ez a tárgyi alap az időszaki (saison) lakásoknak, mint lakástípusnak, a házbirtokos személyétől független tárgyi rendeltetése. Egymagában az a körülmény ugyanis, hogy valamely lakást az évnek csak egy bizonyos szakában (pl. nyáron) használnak, még nem minősíti a lakást időszaki lakásnak, ami kitűnik magából a törvényes jogszabályból is. A H. H. Ö. 8. §-ának (4) bekezdése nem azt mondja, hogy azok a lakások esnek kivételes adóztatás alá, amelyeket az évnek csak valamely időszakában használnak, hanem, amelyek ,,időszaki (saison) lakások", ami azt jelenti, hogy a kedvezmény megilleti azt a lakástípust, amelyet a köztudat „időszaki (saison) lakásnak" jelöl meg. Nem aszerint minősül tehát valamely épület időszaki lakásnak, hogy azt valaki — egyéni tetszésétől függően — az évnek csak egy bizonyos időszakában használja, mert ez személyi kedvezmény lenne, hanem, hogy az épület — birtokosának egyéni akaratától függetlenül — tárgyi rendeltetésének megfelelően (ami alatt nem tárgyi alkatot, nem használhatóságot kell érteni), időszaki (saison) lakásnak minőaül-e vagy sem. Nem minősül tehát időszaki lakásnak a város belterületén lévő lakóház, annak ellenére, hogy azt annak birtokosa az évnek csak egy bizo-