Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

24 Közigazgatási jog. Ily álláspont mellett pedig a veszettségi ebmarás miatt ápolt egyén kórházi ápolási költségeinek viselésére nézve a 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §. b) pontjának kivételes rendelkezése alkalmazható nem lévén, a vitás költség viselése tekintetében az általános jogszabály — ebben az esetben a szóban levő rendelet 4. §-a — irányadó. Mindezeknél fogva a panaszos a vitás ápolási költség viselésére törvényes alapon köteleztetett, s ezért a bíróság a panasznak nem adhatott helyet. (1936. szept. 4. — 3244/1934. K. sz. — 1545. E. H. — Kod. 1936. évi 4. f. 114.) 43. 6000/1931. M. E. sz. r. 18. §. — A hajléktalanoknak az állami szükséglakótelepre való hatósági elhelyezése a 6000/1931. M. E. sz. rendelet 18. §-ának alkalmazása szempontjából egy tekintet alá esik a szegényházba való elhelyezéssel. (1936. márc. 3. — Kb. 1429/1936. K. sz/— 1559. E. H. — Kod. 1937. évi 2. f. 34.) 44. 9090/1931. M. E. sz. r. 14 §., 1300/1932. N. M. M. sz. r. 22. §. — Abban az esetben, ha az intézeti tag közkórházi ápolása az általános szabály szerint számított 28 napot meg nem haladja, az intézet egy napi ápolási költséggel kevesebbet fizet a kórháznak, mint az ápolási napoknak az általános számítás szerinti száma. Ha pedig az intézeti tag közkórházi ápolása az általános szabály szerint számított 28 napon túl terjed, nincs helye annak, hogy az ápolásbavétel és elbocsátás napjára együttesen egy napi ápolási díj és egy napi táppénz összegének fele számíttassék, hanem az általános szabály szerint számított ápolási napok száma eggyel csökkentendő; amennyivel az eggyel csökkentett ápolási napok száma a 28 napot meghaladja, ezekre a napokra a tagnak járó táppénz összegének megfelelő ápolási költséget köteles az intézet a kórháznak megfizetni. (Kb. 4447/1934. K. sz. — 1557. E. H. — 1936. máj. 5. — Kod. 1937. évi 1. f. 24.) 45. — Engedélynélküli házalás, valamint megrendelések tiltott gyűjtése miatt indított kihágási ügyekben a büntető eljárás nak a bűnrészesek ellen megindítása. Km. Az engedélynélküli házalás, valamint a megrendelések tiltott gyűjtése miatt indított és harmadfokú elbírálás végett felterjesztett kihágási ügyekben a tettesnél bűnjelként lefoglalt árukészlet a Kbtk. 25. §-a. illetőleg a Btk. 61. §-a értelmében számos esetben azért nem kobozható el. mert a bűnjelként lefoglalt árukészlet bizományi áru és nem a tettes tulajdona, a bizományi áru tulajdonosa ellen pedig kihágási eljárás nem indult. A mind gyakrabban előforduló hasonló természetű kihágások meggátlása végett indokoltnak mutatkozik az elkobzásnak, mint mellékbüntetésnek az alkalmazása, e végből pedig szükséges, hogy ha gyanúokok merülnek fel arra. hogy a lefoglalt árú tulajdonosa a cselekmény elkövetésé-