Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

280 Személyi és családi jog. ( Mint a fejben ...), ami a jelen esetben nem történt meg. Önként értetődik azonban, hogy a kiadó a jogait csak azok között a korlátok között ruházhatta át. amelyek ől ifi terhelték a felperes szerzővel szemben. Szükségtelen bővebben indokolni azt is, hogy a szerző beleegyezése nélkül történő átruházás esetében a kiadó is felelős azért, hogy jogutóda a kötelezettségeket megfelelően teljesítse. De mindebből az is folyik, hogy bár az alperes a kiadói ügyletből folyó jogok és kötelezettségeknek csupán egy része tekintetében lett a kiadó jogutóda, e jogok és kötelezettségek tekintetében a kiadói szerződés intézkedésein felül továbbra is a K. T.-nek és a Szjt.-nek rendelkezéseit kell alkalmazni és azok szempontjából kell az alperes alább vázolt eljárásának j.ogosságát elbírálni. A meg nem támadott és a Pp. 534. §-a értelmében irányadó tényállás szerint az A. r.-t. a C. alatti külalakban és címlapszöveggel, ezzel szemben az alperes a D. alatti alakban és szöveggel bocsátotta forgalomba a felperes művét. A fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a két könyv úgy a fedőboríték külső kiállításában, mint a fedőboríték szövege tekintetében eltér egymástól. A különbséget is helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság. A fellebbezési bíróság meg nem támadott megállapítása szerint a mü kiállítása tekintetében a felperes és az eredeti kiadó között nem volt megállapodás. Ennek következtében a külalak megállapítása a kiadó joga volt. ez a jog azonban a szerző jogos érdekére tekintettel semmiesetre sem terjedhet addig, hogy a csupán egy kiadás kibocsátására jogosított kiadó az eredetileg alkalmazott külalaktól eltérve, oly külalakot alkalmazzon a később forgalomba bocsátott példányokon, amely új kiadás látszatát keltheti. A jogutód alperes joga sem terjedhetett tehát tovább. Ugyancsak ez áll a címlap eredeti szövegének ily megváltoztatására is. ami egyébként a K. T. 320. §-ára tekintettel is tilos. Már pedig a fellebbezési bíróság helyes megállapítása, de a kir. Kúria megítélése szerint is az alperes által az eredeti borítékkal és az azon levő szöveggel szemben az új borítéknál alkalmazott változtatások kétségtelenül alkalmasak arra, hogy — különösen az olvasó közönség körében — azt a hitet keltsék, hogy az alperes által áruba bocsátott példányok új. méí;- pedig mostani kiadást jelentenek a korábban az A. vállalat által kibocsátott kiadással szemben. Ily körülmények között tehát, de figyelemmel arra is. hogy az alperes a kereseti kérelemre vonatkozóan előterjesztett ellenkérelmében maga is elismerte, hogy nincs jogosítva a részéről készített borítékban a müvet terjeszteni, a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg. hogy az alperes a kiadói szerződést, illetve a vonatkozó törvényi rendelkezéseket megszegte és ennek folytán a Szjt. .1. §-ába és 6. §-ának 3. pontjába ütköző szerzői jogbitorlást követ el. Következéskép a Szjt. 18. §-a értelmében, minthogy gondatlanság az alperes részéről kétségtelenül fennforog, a fel-