Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Szakértő fegyelmi felelőssége. 658. 243 már hó 17. napján 52ÍÍ6/1913, I. M. III. szám alatt kelt rendeletével a budapesti kir. büntető törvényszékhez állandó műszaki szakértővé neveztetett ki és hogy a kir. büntető járásbíróság részéről az említett bűnügyben szakértőül kirendelése is ezen az állandó szakértői megbízatáson alapult. A jogi álláspontját pedig a kir. törvényszék fegyelmi bírósága azzal okolta meg. hogy az adott esetben nem az a döntő, hogy a terhelt felett egy vagy több fegyelmi hatóság gyakorol-e fegyelmi jogot, hanem az, hogy a terheltnek a szóbanlevő feljelentéssel panaszolt magatartása tekintetében a fegyelmi eljárás a több hatóság közül melyiknek a hatáskörébe tartozik. Ennek a kérdésnek a szempontjából pedig — a kir. törvényszék fegyelmi bírósága szerint — nem az az irányadó, hogy Z. E. mérnöki kamarai tag-, hanem az, hogy a feljelentésben foglalt járásbírósági ügyben nem mint magánmérnök és mérnöki kamarai tag, hanem mint a kir. büntető törvényszékhez kinevezett és hivatali esküt tett állandó műszaki szakértő ezen állandó bírósági szakértői alkalmaztatása alapján rendeltetett ki szakértővé és szakértői véleményt az ügyben hivatali alkalmaztatásából folyó — a Bp. 231. §-ban meghatározott — hivatali kötelességének teljesítésével adott. Ezért a működésért, valamint azért is. ha magát véleményadásra kellően képesnek nem érezte, de ennek bejelentését elmulasztotta, — az 1936: III. t.-c. 4. §-a I. bekezdésének 5. pontja és II. bekezdése értelmében e törvényben foglalt szabályok szerint tartozik fegyelmi felelősséggel. A fegyelmi felelősségrevonás során ellene kiszabható fegyelmi büntetés a 6. §. 3. pontja értelmében esetleg hivatalvesztés is lehet, mely a 12. §. IV. bekezdésére figyelemmel a kir. büntető törvényszéknél való állandó szakértői alkalmaztatás elvesztését jelentené. Minthogy pedig ezek szerint a Budapesti Mérnöki Kamara fegyelmi hatósága előtt folyamatban levő szóbanforgó eljárásnak a tárgya Z. E. az a magatartása, mely közszolgálati alkalmaztatása körében merült fel és beigazolás esetén ugyanebben a körben elkövetett fegyelmi vétségnek a megállapítását vonja maga után. — a szóbanforgó fegyelmi feljelentés elbírálására a kamara fegyelmi hatósága egyáltalában nem is birhat hatáskörrel. Ugyanis a mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XVIL törvénycikk 5. §-a értelmében a Mérnöki Kamara a tagjai felett csak az említett törvény korlátai között gyakorolhatja a fegyelmi hatóságot, ugyané törvény 35. §-a szerint pedig a kamara tagjai csak mérnöki magángyakorlatukat illetően tartoznak a kamara fegyelmi hatósága alá. A kamara fegyelmi hatósága tehát a közszolgálati alkalmazásban álló kamarai tagok tekintetében az említett törvényhelyek által teljesen határozott értelemben korlátozva van olyképen, hogy a nem magánmunkálatok tekintetében ez a fegyelmi hatóság a közalkalmazott tagokra nem is terjed ki. Már pedig a Z. E. terhére folyamatban levő eljárás tárgyául szolgáló — fentebb körülírt — fegyelmi vétségnek elkövetési cselekménye a kamara fegyelmi hatósága alá tartozó mérnöki magánmunkálatok körén nyilvánvalóan kívül esik. Meg kellett állapítani — folytatja tovább a kir. törvényszék fegyelmi bírósága az indokolásban — hogy dr. G. B. fegyelmi panasza folytán a felt)*