Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

238 Büntetőjog. február 16. napján kiadott függelékében a ..Magyar Képzőművészek Egyesülete" jegyzékbe foglalva nincsen. A kir. ítélőtábla megállapítása szerint nevezett egyesület a mai napig sincs felvéve olyan törvényszerűen közzétett jegyzékben, amelybe való felvétel az egyesületet a magánindítvány megtételére jogosulttá tette volna. Az 1933: XVII. t.-c. 17. §-a értelmében azt a jegyzéket, mely az 1923: V t.-c. 24. §-a alapján való eljárásra jogosult belföldi gazdasági testületeket és szakegyesületeket magában foglalja, a hivatalos lapban kell közzétenni. A kir. ítélőtábla megállapította, hogy a hivatalos lapban a mai napig nem jelent meg olyan jegyzék amelybe a nevezett egyesület fel lett volna véve. Minthogy ezek szerint „a Magyar Képzőművészek Egyesülete" által előterjesztett magánindítvány nem joghatályos, az elsőfokú bíróság ítéletének megsemmisítésével a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §. 4. pontja alapján fel kellett menteni. (B. VII. 3964/1936.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. törvénycikk. 656. 1925: XXVI. t.-c. 169. §. — Az 1925: XXVI. t.-c.-ben irt választási vétségek feljelentésére jogosult „Valaki" a csendőrség is lehet. A választási bűncselekmények nem magánindítványra, hanem hivatalból üldözendők s büntethetőségüknek csak az a feltétele, hogy amiatt a bűnvádi feljelentést akár magánfél, akár közhatóság a bíróságnál 30 nap alatt megtegye. Ezen határidő felállításának a Btk. törvényjavaslatának indokolása szerint az az oka, hogy „indokolatlan, sőt veszélyes túlzás volna, mintegv arra adni alkalmat, hogy a választási izgalom által hullámzásba hozott s nem ritkán igen sokáig háborgó szenvedélyek még a választás után is hosszú ideig folytathassák érdekharcukat". B. T. Az 1925: XXVI. t.-c. 169. §-a senkit sem zár el attól, hogy a választasi vétséget feljelenthesse. A határidőhöz kötött feljelentés nem azonos a magánindítvánnyal. Téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy ez a cselekmény magánindítványra volna üldözendő, mert a törvénynek a magánindítvány intézményére vonatkozó rendelkezése csak azokra a cselekményekre alkalmazható, amelyeket a büntető törvények kifejezetten ilyennek minősítenek. Minthogy nincs oly törvényes rendelkezés, mely szerint ily cselekmények miatt a feljelentést csak a választásban érdekelt vagy bármely más magánszemély tehetné meg, a feljelentés joga a csendőrséget, mint hatóságot is megilleti. (B. VII. 12.834/1935.)