Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Megengedett sajtóközlés. 640. 223 Ez a semmisségi panasz nem alapos. A vádlott bűnösségének a szempontjából ugyanis az a döntő, hogy a vádbeli cikk megírásához ö az információt arra jogosított hivatali személytől kapta, s azt hiv szellemben és igazán közölte-e? Ebben a kérdésben a kir. ítélőtábla helyesen fejtette ki. hogy a b.-i na. kir. államrendőrség főkapitányságánál a b.-i kir. ügyészség- elnökének hozzájárulásával a St. végrehajtása tárgyában kiadott 2500/1914. M. E. számú rendelet 67. §-ának III. fejezete alapján az időszerű bűnügyi nyomozásokról a sajtótudósítóknak értesítése végett sajtóiroda van szervezve. A 2Ő00/1914. M. E. számú rendelet 67. §. HL fejezetének, 70. §-ának és 71. §-a ő. bekezdésének, valamint a 10.696/1928. fk. eln. számú főkapitányi rendelet I., II. és V. részeinek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a sajtóiroda vezetői jogosítottak a rendőri sajtótudÖsítóknak élőszóval is közvetlenül felvilágosításokat adni. Sch. V. főmagánvádló ügye a b.-i főkapitányságnál is folyamatban volt. A megállapított tényállás szerint a vádlott erről a nyomozási ügyről a sajtóiroda helyettes vezetőjétől M. L. rendőrfogalmazótól nyerte a felvilágosításokat. A dr. G. D. és M. L. rendőrfogalmazók vallomása és a vádbeli cikk vádbatett részének egybevetése alapján a kir. ítélőtábla helyesen állapította meg azt is. hogy a vádlott a kapott információnak megfelelően hiv szellemben és igazán írta meg cikkének vádbatett részét. Igaz ugyan, hogy a vádlott cikkében használta a ..bebizonyosodott" szót is. — azonban annak nem adható olyan értelmezés, mintha ez bírói megállapítás lenne. A cikk ugyanis egy kezdeti állásban levő nyomozásról ad tudósítást: megírja azt is. hogy a főmagánvádló ellen gyanú merült fel és tagad. — Ilyen körülmények közt a cikket olvasók a ..bebizonyosodott" kifejezésnek sem tulajdoníthattak más értelmet mint. hogy a nyomozás során a főmagánvádló ellen gyanuokok merültek fel. A kir. Kiiria is osztja tehát a kir. ítélőtáblának azt az álláspontját, hogy a vádlott jogszerűen tette közzé cikkét, ő a felvilágosításokat a sajtóiroda hivatali helyiségében a sajtóiroda helyettes vezetőjétől, tehát a felvilágosítások megadására feljogosított hivatali személytől nyerte. A vádlott nem volt köteles vizsgálni, hogy a sajtóiroda helyettes vezetője a fennálló rendeletek szabályainak a betartása mellett adott-e felvilágosítást. Az arra jogosított hivatali személytől nyert felvilágosítás egyúttal közlési engedélyt is foglal magában. Ez által a nyomozás iratainak az a része, melyekről az információ szólt. — a hatóság által nyilvánosságra hozott, nyilvános irattá vált. Ilyen iratnak hiv szellemben és igazán való közlése miatt, a St. 44. §-a szerint, bűnvádi eljárásnak nincs helye. Tévedés és jogszabálysértés nélkül mentették tehát fel az alsófoku bíróságok a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján. Ehhez képest a főmagánvádló képviselőjének alaptalan semmisségi