Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Erőszakos nemi közösillés. — Emberölés. 62ő—fí'27. 207 sem nyújt törvényes alapot arra, hogy a vádlott javára a Btk. legkiterjedtebb mértékben alkalmazott 66. §. 2. bekezdésén felül még a Btk. 92. §-a is alkalmaztassék. A védő a mai tárgyaláson azt is panaszolta, hogy ő az 1936. március 20. napján megtartott fellebbviteli fótárgyalásra nem kapott idézést, a vádlott részére kiadott idézés pedig erre a fótárgyalásra 1411 órára és nem 3^ 10 órára szólt, s ezért jelent meg ő (a védő) azon elkésve. A m. kir. Kúria ezt a panaszt nem vette figyelembe, mert a védő a kir. ítélőtábla ítélete ellen annak kihirdetésekor e miatt nem jelentett be semmisségi panaszt, a mai tárgyaláson erre kiterjesztett panasz pedig máielkésett. (B. H. T. 735. sz. elvi határozat.) De különben is a Bp. 409. §-ának 2. bekezdése értelmében a közvédőn, a főügyészségen és a hivatalból kirendelt különvédőn kívül a többi érdekeltet a fótárgyalásra kitűzött ügyek heti jegyzékének a kir. ítélőtábla hirdető tábláján való kifüggesztése útján és egyidejűleg a főtárgyalás határnapját közlő ajánlott levélben kell értesíteni. Az ajánlott levél el nem küldésének vagy meg nem érkezésének nincs jogi hatálya. De a fellebbviteli főtárgyalási jegyzőkönyv szerint a fenti határnapon megtartott főtárgyaláson a vádlott a közvédő által képviselve is volt s azon még az ítélet kihirdetése előtt megjelent dr. ifj. V. Gy. ügyvéd, a vádlott által megbízott különvédő is. Budapest, 1936. évi december hó 15. napján. — B. II. 2591/1936. Legfőbb bíróságunk bölcseségével és magas erkölcsi felfogásával szemTjén érzett spontán tiszteletünk mellett sem tudjuk azonosítani magunkat azzal a felfogással, amely erőszakos nemi közösülés bűncselekménye, adott esetben tehát házasságtörés esetében enyhítő körülményként tekintette a vádlott családos állapotát. Az ember élete ellen elkövetett cselekmények. 627. Btk. 281. §. 3. bek., 89. §. — I. Nem alkalmazható a Btk. 281. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés azzal szemben, aki jogtalan magatartása folytán került abba a helyzetbe, amely belőle az erős felindulást kiváltotta. — II. Enyhítő körülményként mérlegelte a kir. Kúria a bűnbánatot mutató öngyilkossági kísérletet. — III. Nem tekintette a kir. Kúria enyhítőnek az ittasságot különösen abban az esetben, amikor az elítélt a leittasodással orvosi tilalmat szegett meg- és vétett saját és családja érdekei ellen. K. Alaptalan a védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontja címén be jelentett része ..., mert bár a Btk. 281. §. 3. bekezdése szerint való minősítésnek nem előfeltétele, hogy a megölt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazza vagy megsértse, és ez okozza a tettes erős erős felindulását. — de viszont a Btk. 281. §. 3. bekezdésének helyes értelmén alapuló állandó bírói gyakorlat, hogy a tettesnek eme