Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

200 Büntetőjog. adott viszonyok között a késsel való védekezés szükségesnek bizonyult. A vádlott saját testi ereje és a T. J. segítsége a támadást elhárítani nem volt képes, más jelenlevők pedig nem jöttek a vádlott segítségére, így aztán a vádlottnak mint végső eszközhöz, a késsel való védekezéshez kellett folyamodnia. A jogos védelem határait a szükségesség mértéke határozza meg; jogos az a védelem, amelyik a támadás elhárítására szükséges, a jogos védelem határain belül levőnek kell tekinteni tehát a vádlott cselekményét is azért, mert arra az adott viszonyok között szükség volt. (... Mint a fejben II. a. ...) Minthogy pedig ezek szerint adott esetben a jogos védelem határainak túllépéséről nem lehet szó, a kir. Kúria is a felmentés jogalapjának meghatározásánál a kir. törvényszéknek azt az álláspontját teszi magáévá, amely szerint a vádlott felmentését a Btk. 79. §-ának első és második bekezdésére kell alapítani. Budapest, 1937. évi február hó 25. napján. — B. II. 0415 1936. Különösen figyelmet érdemel a határozatnak a proporcionalitásra vonatkozó megállapítása. Ebben á kérdésben nem teljesen egyöntetű a gyakorlat, aminthogy nem egészen egyöntetű az irodalom állásfoglalása sem. 619. Btk. 89. §., Btk. 215., 216. §. — I. Büntetés kiszabás. — Nem lehet a főbüntetés mértékének meghatározásánál enyhítő körülményként figyelembe venni a mellékbüntetés hatályaként beálló jogkövetkezményt. — II. A polgári ügyben elkövetett hamis tanuzás miatt folyó bűnügyben a ténymegállapításnak fel kell ölelnie a pertárgy értékének meghatározását. K. A közvádló panaszának a II. Bn. 28. §-a alapján bejelentett részét mint alaptalant a m. kir. Kúria a Bpn. 36. §-ának első bekezdéséhez képest elutasította, mert a Cs. L. vádlott pénzügyőri vigyázói állásának elvesztése, mint az ítéletileg megállapított (hivatalvesztés) mellékbüntetés folyománya enyhítő körülményül nem vehető ugyan számba, azonban súlyosító ok hiányában a mindhárom vádlott javára egyébként helyesen észlelt enyhítő körülmények felette nagy nyomatékuknál fogva kellőleg indokolják a büntetések rendkívüli enyhítését. Bár az alsófoku bíróságok ítélete a polgári peres ügy értékére nézve ténymegállapítást nem tartalmaz, a minősítés kérdésében a m. kir. Kúria hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot nem észlelt, mert a 200 pengőt kétség kívül meghaladó értékre tekintettel a cselekmények minősítése megfelel a törvénynek. Budapest. 1936. évi november hó 23. napján. — B. II. 1828/1936. 620. Btk. 92. §. — A nagyszámú és nyomatékos enyhítő körülmény miatt a Btk. 92. §. keretei között kiszabott büntetést a vádlott többszörösen büntetett előéletére tekintettel, a 92. §. keretei között kiszabható legsúlyosabb mértékben kell meghatározni. K. O. A. vádlott büntetésének a kiszabásánál további enyhítő körülményként jő számba, hogy a vádlott már több éve áll bűnvádi eljárás alatt.