Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Részesség. — Szándék és gondatlanság. 614—615. 195 va! ellenkeznék, ha az orgazda járulékos bűncselekménye minősítésénél az alapcselekménynek visszaesés vagy üzletszerűség címén történt súlyosabb minősítése figyelembe vétetnék. Azonban a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott s ehelyütt kötelezően irányadó azokból a tényekből, hogy B. L. vádlott az eltulajdonított ingóságokat lakására hordta haza; hogy Sz. B. vádlott B. L. vádlottal együtt élt: hogy B. L. vádlott semmi állandó és önálló munkával nem foglalkozott s így keresettel nem rendelkezett; hogy B. L. vádlott F. L. zárt üzletéből 200 pengőt meghaladó értékű textilárut és készpénzt vett el; hogy köztudomás szerint a textiláruk a kereskedésekben, ha azokban senki sincs jelen, zárt helyen tártának; s így azok csak betörés, bemászás vagy hamis kulcs által kerülhettek a tettes birtokába: mindezekből a m. kir. Kúria is jogilag arra következtet, hogy Sz. B. vádlott a lopási cselekményt az érték és az elkövetés módja által bűntetté minősítő ezen körülmények tudatában szerezte meg a kérdéses ruhakelmét. Budapest. 1936. évi december hó 15. napján. — B. II. 5259/1936. 615. Btk. 75., 290. §., II. Bn. 33. §. — A szándék és a gondatlanság. — I. Gépkocsivezető büntetőjogi felelőssége. — A gépkocsivezetőt foglalkozása szabályai szerint kötelező óvatosság szempontjából nem az a döntő, hogy a gépkocsi sebessége a jogszabály által engedett sebességet elérte-e, vagy annak alatta maradt, hanem az, hogy a sebesség az adott viszonyoknak megfelelő, vagyis olyan volt-e, amely lehetővé tette azt, hogy a gépkocsi váratlan akadály felbukkanása esetében, vagy válságos helyzetben, nyomban megálljon. — II. Gondatlanságból elkövetett cselekmények esetén, kiki saját gondat lanságáért önállóan felelős. — III. Olyan esetben, amikor az alsóbíróságok az általuk valóknak elfogadott tényekből a semmiségi panasz írásbeli indokolásában panaszolt következtetéseket levonhatták, egymagában az a körülmény, hogy az eljárás adataiban, a valónak elfogadott tényállással ellentétes mozzanatok is vannak, iiatellenességnek még nem minősíthető azért, mert a bírói mérlegelésnek éppen az a feladata, hogy az egymással ellentétes adatok közül, a ténymegállapítás alapjául megnyugvással elfogadható részleteket állapítsa meg. K. A másodbíróság ítélete ellen F. I. vádlott és védője jelentettek be semmisségi panaszt, a Bp. 385. §. 1. a) pontja és a II. Bn. 28. §-a alapján, a bűnösség megállapítása miatt és a kiszabott büntetés enyhítése végett. Panaszukat írásban is indokolták. A koronaügyész 355/1937. k. ü. számú nyilatkozata szerint csatlakozott és F. I. vádlott büntetésének súlyosbítása végett jelentett be a II. Bn. 28. §-ára alapított semmisségi panaszt. Ami a panasz írásbeli indokaiban vitatott iratellenes és homályos ténymegállapítást, illetve helytelen ténybeli következtetést illeti, azt a m. 13*
