Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre büntető ügyekben. 612—613. 193 rás előkészítésére vagy megindítására irányuló intézkedést tett, a rendes bíróság- hatáskörét nem érinti. Hb. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló és az 1930:111. t.-c. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912: XXXIII. t.-c. (Kbp.) 11., 12. és 16. §-ainak egybevetett értelmében a katonai büntető bíráskodás a tényleges katonai egyéneknek a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett katonai és — a jövedéki kihágások kivételével — egyéb közönséges bűncselekményekre terjed ki és az utóbbiakra (vagyis nem az 1930: II. t.-c. második részében felsorolt katonai bűntettekre és vétségekre) a ténylegességi viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntető bíráskodásnak ez az időbeli hatálya a közönséges bűncselekményre nézve a Kbp. 16. §-ának első bekezdése értelmében csak akkor tart — kivételképen — tovább, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság vagy helyi hatóság az illetékes parancsnok vagy az illetékes 'bíróság még a ténylegességi viszony megszűnte előtt — vagyis annak tartama alatt — a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására irányuló intézkedést tett. A Kbp. 9. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésből pedig kétségtelen, hogy a Kbp.-ban s tehát annak 16. §-ában említett „helyi hatóság" alatt kizárólag katonai —• nem pedig polgári — hatóságot kell érteni. A tényleges katonai szolgálatban álló egyén által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása tehát a (. . . mint a fejben . . .). Minthogy pedig az iratokból kitűnő tényállás szerint a m. kir. ..Lei ningen Károly" 2. honvéd kerékpáros zászlóalj állományába tartozott gyalogos a zászlóalj állományából már 193."). évi szeptember hó 20. napján — tartósan szabadságolás folytán —• a nem tényleges viszonyba visszahelyeztetett s eddig az időpontig, vagyis a katonai büntető bíráskodást megállapító ténylegességi viszony megszűntéig a Kbp. 16. §-ának első bekezdésében említett katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést nem tett. de nem is tehetett, mert az illetékes parancsnok, illetőleg annak ügyésze a vádlott térijére rótt közönséges bűncselekményről csak 1935. évi november hó 26. napján, vagyis olyan időben szerzett tudomást, amikor a vádlott tényleges katonai szolgálatot már nem teljesített, ennekfolytán — jóllehet a feljelentés és a pestvidéki kir. ügyészség vádindítványa szerint a Btk. 301. §-ának 1. tételébe ütköző súlyos testi sértés bűntettét a tényleges katonai szolgálatának tartama alatt követte el — a szóbanforgó közönséges bűncselekmény elbírálására — a fentebb kifejtettekhez képest — nem a katonai bíróság, hanem a rendes bíróság hivatott. (1936. jún. 22. — 1936. Hb. 11.) Döntvénytár. 1937. 13