Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

156 Hatásköri Bíróság határozatai. tartásdíj egy része, illetőleg annak pótlása vagy az ahhoz való utólagos hozzájárulás (1929. Hb. 18/4., 1929. Hb. 68/6.) Ezt a jogi álláspontját a Hatásköri Bíróság a gyermek eltemettetésével felmerült költségekre is kiterjesztendőnek találta. A legfelsőbb bíróságainknak a hazai magánjogunk forrásául szolgáló gyakorlatában kifejezésre jutott jogelvek szerint ugyanis: „A házasság tartama alatt született gyermek születése és eltemettetése körül felmerült költséget az apa, mint családfő tartozik viselni". (Kúria 1890. okt. 22. 8978.) „A klinikára való felvétel iránti utánjárás ... stb és az ott meghalt gyermek eltemetése iránti gondoskodás a tartási kötelezettségnek oly nyilvánvalóan felmerült jogi alkatelemei, melyek ... a tartásdíj megfelelő érvényesítésének jogi alapját szolgáltatják". (Kúria P. ÜL 5287/1928.) Kétségtelen ebből, hogy a hazai magánjogunk a gyermek eltemettetésével járó költségek viselésére vonatkozó kötelezettséget — a szülök egymásközti jogviszonyában — mint a családjog keretébe tartozó és a tartási kötelezettségből folyó, azzal azonos természetű kötelezettséget fogja fel. Ebből pedig következik, hogy a közös kiskorú gyermek eltemettetésével felmerülő költségek megtérítése iránt az egyik szülő által a másik szülő ellen támasztott követelés érvényesítése tekintetében a gyermektartásdíjra vonatkozó alaki —• eljárási — jogi és hatásköri szabályokat kell alkalmazni. Az 1930: XXXIV. t.-c. (Te.) 137. §-ának — az 1912: LIV. t.-c. 21. §-a utolsó bekezdését egyidejűleg hatályon kívül helyező — rendelkezése szerint a „törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a házassági per folyamán (Pp. 674. §.) a házassági per bírósága szükség esetében ideiglenesen határozzon ebben a kérdésben, ha a gyámhatóság nem határozott. A felbontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó ítéletben a házassági per "bírósága szükség esetében akkor is határoz a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében, ha a gyámhatóság határozott (1894: XXXI. t.-c. 95. és 105. §-a))". A házassági törvény (1894: XXXI t.-c.) 97. §-a értelmében pedig: ,.Ha a bíró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik". Ezeknek a rendelkezéseknek az egybevetéséből következik, hogy. — amint az a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata értelmében a Te. hatálybaléptét megelőző jogállapot szerint is volt. — a rendes bíróság hatásköre a törvényesen elvált szülök törvényes gyermekeinek tartása tárgyában való intézkedésre, a bontó per folyamatba tételével kezdődik és az újra fel sem vehető eljárást befejező bontó ítéletnek jogerőre emelkedésével véget ér, vagyis ezután az időpont után a gyermektartás kérdésében való határozás joga — akár élt megelőzően a jogával a házassági per bírósága, akár nem — véglegesen a gyámhatóságra, hárul át. (1937. jan. 14. — 1937. Hb. 6.)