Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

146 Hatásköri Bíróság határozatai. a kereset alapjául előadott tényállás, másfelől a jogviszony valódi, tárgyi természete az irányadó, — következik, hogy a felperes kereseti követelése a helyes jogi minősítés szerint az 1929: XV. törvénycikkel szabályozott katonai ellátási igénynek tekintendő. Ehhezképest egyfelől a m. kir. sz.-i 2. honvéd vegyesdandár parancsnokságnak a hivatkozott határozatával elbírált igény, másfelől a felperes által a rendes bíróságnál támasztott és azonos tény- és jogalapon nyugvó követelés tekintetében, mind a feleknek, mind a vitás jognak és az eljárás tárgyának az azonossága, vagyis az ügyazonosság fennforog. Minthogy pedig ezek szerint ugyanarra az ügyre nézve, amelyben a m. kir. sz.-i 2. honvéd vegyesdandár parancsnokság, mint közigazgatási hatóság érdemben határozott, a b.-i kir. törvényszék és a b.-i kir. ítélőtábla, mint rendes bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az eljárás hatáskörébe tartozik, ennélfogva az említett hatóságok között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 5. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló 1929: XV. t.-c. 3. §-ának 1. bekezdése értelmében azoknak a kérdéseknek az eldöntése, amelyek az ellátásra igényjogosultat az ugyanezen törvény alapján megillető ellátásra (nyugdíj, végkielégítés, sérülési pótdíj) való igényből erednek, valamint az ebből az igényből kifolyólag az államkincstárral szemben támasztható követelések elbírálása a közigazgatási hatóság, végsőfokon pedig az ugyanezen törvényszakasz második bekezdésében megjelölt keretekben és a harmadik bekezdésben, valamint az 1934:1. t.-c. 13. §-ában említett korlátozásokkal a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy pedig a fentebb kifejtettek szerint a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneit a katonai szolgálati jogviszonyukból, vagyis közjogi jogviszonyból kifolyólag az állam, illetőleg az alkalmazottai vétkességétől függetlenül ért baleset folytán bekövetkezett keresőképtelenség miatt előállott vagyoni hátránynak (vétlen kárnak) megtérítése iránt támasztható követelés, — mint amilyen a felperes kereseti követelése. — az említett katonai személyeket az 1929: XV. törvénycikk rendelkezései alapján megillető ellátás természetű igénnyel azonos, amelynek elbírálása a hivatkozott t.-c. 3. §-ának első bekezdése értelmében kifejezetten a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, minthogy továbbá az 1907: LXI. t.-c. 19. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés folytán a Hatásköri Bíróság nem vizsgálhatja azt a kérdést, hogy közigazgatási úton, melyik közigazgatási hatóság hivatott az eljárásra, ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1937. ápr. 12. — 1936. Hb. 44.)