Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

132 Hatásköri Bíróság határozatai. 551. 1876:XIII. t.-c. 1. §. — A házi cseléd szolgálati jogvisz Jnyának az 1876: XIII. t.-c. 1. §-ában foglalt fogalommeghatározásából következik egyrészt az, hogy ámbár a cselédszerződésnek nem törvényes kelléke az, hogy a bér összegét a felek előre megállapítsák, de törvényes kelléke a felek megállapodása abban, hogy a cselédszolgálatra szerződő egyént általában, bár összegszerűen meg nem jelölt, de mégis bizonyos meghatározott szolgálati időhöz mért ellenérték illeti meg, másrészt az, hogy a szolgálatot vállaló személy cselédnek, — a törvényben meghatározott egyéb feltételektől eltekintve, — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálatnak állandó és folytonossági jellege van, vagyis ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkaerejét és idejét kizárólag és megszakítás nélkül a szolgálatadó részére veszi igénybe. (1937. ápr. 12. — 1937. Hb. 4.) 552. 1876:XIII. t.-c. 1. §., 1884:XVII. t.-c. 176. §. — Az a kocsis, akinek feladata a munkaadó fakereskedő fa- és szénárujának a megrendelőhöz szállítása, a lovak gondozása, a fa felvágása stb., — ipari munka teljesítésére vállalkozott. Ennélfogva a munkabér megfizetése iránti kérelme tárgyában a rendes bíróság hivatott dönteni. Hb. A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. t.-c. 1. §-a második bekezdésében és az 1907: XLV. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy a/, említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem érdekében végzett segédi munkakör a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető, hanem az az 1884: XVII. törvénycikk és a 9180/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a alá tartozó olyan munkaviszony, amelyből az iparos és a segéd között felmerült vitás kérdések elbírálására, —• abban az esetben, ha a felek egyike a keresetet a munkaügyi bíróságnál már előterjesztette, — az 1884: XVII. t.-c. 176. §-a és a 25900/1925. I. M. számú rendelettel hatályában fenntartott 9180/1920. M. E. számú rendelet 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül a rendes bíróság hivatott. Itt meg kell jegyezni, hogy a 9180/1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának ötödik bekezdésében foglalt hatáskörmegszoritó rendelkezés természetszerűen csak azokra a kocsisokra nyerhet alkalmazást, akiknek mint kizárólag a háztartás vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatottaknak szolgálati jogviszonya az 1876: XIII. t.-c. 1. §-ában és az 1907: XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a jelen esetben a felperes kocsis az alpereshez, aki fakereskedő, a fakereskedésében előforduló fuvarozási munkák végzésére szegődött és így a hatáskör szempontjából