Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatósdi/ /tatásköre polgári ügyekben. 129 Általában. '534—541. tási kérvényt a 81.685/1929. B. M. számú rendelet alapján további eljárás végett a m. kir. adóhivatalhoz tette át, éppen a hivatkozott rendelet értelmében — s tehát úgy alakilag, mint tartalmilag —• csak illetékes eljárás miatt való iratáttétel, nem pedig a párbérkövetelés végrehajtását illetőleg behajtását elrendelő határozatnak tekintendő. Az ilyen átirat tehát a rendes bírósággal szemben az 1907: LXI. t.-e. 7. §-ában megjelölt hatásköri összeütközési esetek előidézésére alkalmas közigazgatási hatósági határozatnak, illetőleg intézkedésnek nem minősíthető. (1936. jún. 22. — 1936. Hb. 6.) 539. 1907:LXI. t.-c. 7. §. — Ha a közigazgatási hatáskört leszállító határozat jogerejének hiányában nemleges hatásköri öszszeütközéssé jogi értelemben még ki nem alakult hatásköri ellentét, ami a kir. törvényszék és az alispán között felmerült, — időközben megszűnt annak folytán, hogy a Hatásköri Bíróság által a jogerő tárgyában elrendelt póteljárás során a m. kir. földmivelésügyi miniszter az ügyben az alispánjának a hatáskörét utólag megállapította, a Hatásköri Bíróság a további eljárást mellőzi. '1936. dec. 14. — 1934. Hb. 46.) Állandó gyakorlat. 540. 1907:LXI. t.-c. 7. §. — Mellőzi a hatásköri bíróság a további eljárást, ha alakszerű, illetőleg a törvényes rendelkezéseknek megfelelő közigazgatási hatósági határozat hiányában a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között nemleges hatásköri összeütközéssé jogi értelemben még ki nem alakult hatásköri ellentét megszűnt annak folytán, hogy a Hatásköri Bíróság által elrendelt póteljárás során a főszolgabíró az ügy érdemében határozott s ezáltal az ügyre a saját hatáskörét elismerte. (1936. jún. 22. — 1936. Hb. 23.) 541. 1907:LXI. t.-c. 7. §. — E § utolsóelőtti bekezdésében foglalt törvényes rendelkezés alkalmazhatóságát nem érinti az a körülmény, hogy a rendes bíróság ebben az ügyben csupán a követelés jogalapjának kérdését — s az alperes szerint ezt is csak részben - - döntötte el, ellenben az összegszerűség kérdésében csak részben hozott érdemi határozatot. Arra ugyanis, hogy valamely követelés alapja és mennyisége szerint szorosan összefüggő s csupán a pertagozás szempontjából elkülöníthető jogvita hatáskön szempontból is szétválasztható legyen, jelesül az alap szempontjából rendes bírói úton már jogerősen elbírált követelés akár részben az alap szempontjából is, akár csupán a mennyiség szempontjából közigazgatási úton érvényesíttethessék, hatásköri jogrendszerünkben nincs törvényes ok. (Ugyanezt a jogelvet juttatta kifejezésre a Hatásköri Bíróság az 1926. Hb. 41/5. számú határozatában is.) (1936. nov. 16. — 1936. Hb. 33.) Döntvénytár. 1937. y