Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

118 Pénzügyi jog. más kikötés hiányában — minden tekintetben járulékos, tehát nem lehet több, de nem lehet kevesebb sem, mint a főadósé. A köztartozásért való felelősség viselésére a kezest a törvény kötelezi. Ha a kezességből folyó obligatió mérvét a törvény meg nem állapítja, akkor arra nézve a magánjog szabályai az irányadók. „A kezesség terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodik", akkor is, „ha a főkötelezettség a főadós vétkessége vagy késedelme következtében módosul." (Polgári törvénykönyv tervezet). A kezes a főadós minden kötelezettségéért felel, tehát a főadós késedelme miatt járó kamatokért is. Az illetékszabályok 97. §-ának 5. pontja a vállalat igazgatósági tagjait a társulati illetékekért terhelő kezességnek a terjedelmét nem korlátozza, — az tehát kiterjed a vállalat egész tartozására és pedig abban az esetben is, ha a tartozás a vállalat hibája vagy mulasztása folytán változást szenvedett. A társulati illetékek az üzletmenetet a vállalat megalakulásától annak megszűnéséig állandóan terhelik és a törvényben meghatározott időpontokban felhívás nélkül befizetendők. Nagy érdek fűződik tehát ahhoz, hogy azok, akiknek ez feladatuk, az illeték befizetéséről gondoskodjanak. Minthogy a K. T. 182. §-a szerint a részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi, a társulati illetékek befizetéséről való gondoskodás biztosítása érdekében az illetékszabályok 97. §-ának 5. pontja az igazgatóságot a társulati illetékért egyetemleges kezességre kötelezte és ezt a kötelezettséget nemcsak hogy nem szorította meg, hanem kifejezetten kiterjesztette mindazokra a terhes következményekre és büntetésekre is, amelyeket „társulati ügyekre vonatkozó bélyeg- és illetékszabályok áthágása vonhat maga után." A fennálló jogszabályok meghatározzák azokat az időpontokat, amelyekben a társulati illetékek gyűjtőfogalma alá vont illetékeket felhívás nélkül be kell fizetni. E rendelkezések áthágásának terhes következménye: a rendbírság és a késedelmi kamatok. Az igazgatósági tagok kezessége tehát a 97. §. 5. pontjának kifejezett rendelkezése alapján kiterjed a vállalat mulasztása folytán járó késedelmi kamatokra is. Ezeket a késedelmi kamatokat nem az illetékszabályok 137. és 141. §-ai alapján tartoznak az igazgatósági tagok megfizetni, mert nem ők a késedelmes adósok, — hanem az illetékszabályok 97. §-ának 5. pontjában megállapított kezesség alapján, amely szerint a főadós mulasztásából származó tartozást járulékaival együtt a kezes tartozik megfizetni, — tehát a késedelmi kamatokat is abban az összegben, illetve attól az időponttól kezdődőleg, amelyben, illetve amely időponttól kezdődőleg azokat a részükre kiadott fizetési meghagyásban tőlük követelik. (273. számú jogegységi megállapodás. — 1936. november. — Pod. 1936. évi 3. f. 7.) 505. 1. Az üzletszerű vagy nyilvános lóversenyfogadások — az 1894: XXIX. t.-c. 7. §-a alapján járó külön illetéken felül — nem vonhatók az ill. díjj. 86. tételének a) pontjában meghatározott illeték alá is. — 2. Nem tartozik a lóversenytrendező egyesület