Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Törvénykezési illeték. 354—360. Ü3 rendelkezéseit az 1920: XXIV. t.-c. a 44. §. (4) bekezdésében lényegeseü módosította. E szerint a rendelkezés szerint, ha az ítélet ellen fellebbvitellel élnek s a fellebbviteli később a felső bíróság ítélete előtt visszavonták, a megtámadott ítéletet kell jogerősnek tekinteni. Még világosabban rendelkezik a kérdés szempontjából a törvényszakasz (4) bekezdésének az a további rendelkezése, hogy az illeték szempontjából jogerősnek kell tekinteni az ítéletet akkor is, ha az eljárás a fellebbviteli eljárás során bármi okból megszűnik. A törvénynek ezekből a rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy az illeték tárgya csak ítélet, és nem határozat lehet, még pedig abban az esetben is, ha a megtámadott ítélettel szemben a felsőbíróság az eljárást megszüntető határozatot hozott és tekintet nélkül arra, hogy határozatát mi okból hozta meg. ^ Minthogy a törvénynek idézett rendelkezése szerint, illeték szempontjából, a felsőbíróságnak a pert megszüntető határozatával szemben, feltétlenül a megtámadott ítélet az irányadó, s a törvény 44. §-ának (4) bekezdése ezzel a rendelkezéssel szemben nem tartalmaz kivételes rendelkezést arra az esetre, ha a felső bíróság a pert megszüntető határozatában egyúttal a perben felmerült költségekről is rendelkezik: az 1914: XLIII. t.-c. 55. §. (1) bekezdését módosító 1920: XXIV. t.-c. 44. §-ának (4) bekezdése alapján az illeték viselésének kötelezettségére nézve feltétlenül a megtámadott ítéletnek a költségekre vonatkozó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. (289. számú jogegységi megállapodás. — 1937. június. — Pod. 1937. évi 3. f. 62.) 358. 1914:XLIII. t.-c. 67. §. — A törvényszék a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. Az ítélőtáblához intézett fellebbezésben panaszos a bíróság díjszabása szerint járó perköltség megítélését kérte anélkül, hogy azt összegszerüleg is megjelölte volna. Minthogy a per értékét meg nem jelölte s azt a bíróság sem állapíthatta meg, a per tárgyául s az illeték alapjául az 1914: XLIII. t.-c. 67. §-a értelmében a 34. §-ban meghatározott 5000 P-t kellett tekinteni. (Kb. 12.238/1934. P. sz. — M. K. LIV. évi. 35.) 359. 1914: XLIII. t.-c. 75. §. — Olyan szegénységi bizonyítványnak a perbírósághoz benyújtott keresethez csatolása, amelyben fel van tüntetve, hogy azt a szegénységi jog megadása iránti kérelemnek a megindítandó perben előterjesztése céljára állították ki, külön kérelem előterjesztése nélkül is a szegénységi jog megadása iránti kérés előterjesztését jelenti s biztosítja a peres fél részére az illeték feljegyzésének a jogát. (Kb. 25.116/1933. P. sz. — M. K. LV. évf. 21.) 360. 1914: XLIII. t.-c. 75. §. — Az ügyfélnek szegényjogon alapuló illetékmentessége nem biztosít illetékmentességet az ügy-