Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Törvénykezési illeték. 344—353. 91 351. 1914:XLIII. t.-c. 16. §. 2. bek. — Ha egy és ugyanannak a váltókövetelésnek érvényesítése iránt egy keresettel folyamatba tett perben a bíróság váltófizetési meghagyást bocsátott ki, de perrendi okokból ítéletet is hozott, a kereseten, a fizetési meghagyás után lerótt illetéken felül, nem lehet az ítélet után is illetéket követelni. (Kb. 272. számú jogegységi megállapodás. — 1936. november. — Pod. 1936. évi 3. f. 7.) 352. 1914-.XLIII. t.-c. 36. §. — Több per egyesítése esetén, az egyes pereket folyamatba tett felperesek, a jegyzőkönyvi illetéket — az egyetemlegesség kizárásával — külön-külön csak abban az arányban kötelesek viselni, amily arányban áll kereseti követelésük az egyesített perek értékéhez. (Kb. 285. számú jogegységi megállapodás. — 1937. június. — Pod. 1937. évi 3. f. 57.) 353. 1914:XLIII. t.-c. 41., 42. §§. — A jegyzőkönyv készítésénél ott nem lévő féltől a jegyzőkönyvi illetve a határozati illeték lerovásának elmulasztása miatt, felemelt illetéket csak abban az estben lehet követelni, ha őt az illeték lerovására a bíróság vagy a bírósági iroda, ajánlva postára adott avagy a bírósági kézbesítő útján vétív ellenében kézbesített olyan felhívással szólította fel, amely kizárólag az illeték lerovására való felhívást tartalmazza s a felhívott fél ennek a felszólításnak a kézbesítést követő 5 napon belül nem tett eleget. Kb. Az 1914. évi XLIII. t.-c. 41. és 42. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha az, aki a jegyzőkönyvi, illetve a határozati illetéknek a lerovására köteles, a jegyzőkönyv készítésénél, illetve a határozat meghozatalánál nincs jelen, a bírósági iroda a lerovásra kötelezettet írásban felhívja, hogy az illetéket öt nap alatt, leletezés terhe mellett rója le. A felhívást lakóhelyre címezve, ajánlva kell postára adni s azt a postára adás napját követő harmadik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A törvény a felhívott határozmányokban különleges alaki jogszabályokat léptetett életbe, amelyek kétségtelenül azt célozzák, hogy az illeték lerovására való felhívásnak a módja is figyelmeztessen az egyéb bírói végzésekben megállapítottnál rövidebb (5 napos) határidőre. A törvény célzatának tehát nyilván csak az a felhívási mód felel meg, amely a felhíváson kívül mást nem tartalmaz. Az azonban közömbös, hogy a felhívásban, annak kibocsájtójaként a bírósági iroda, avagy maga a bíróság van feltüntetve, mert kétségtelen, hogy a bírósági iroda is a bíróság nevében cselekszik. De közömbös az is, hogy a felhívást a posta, avagy a bírósági kézbesítő kézbesíti, csak az lévén lényeges, hogy a kézbesítés megtörténjék, s az bizonyítható legyen. A felhívásnak ezektől eltérő módon történt kiállítása vagy kézbesítése esetében a mulasztó féltől nem lehet felemelt illetéket követelni. (270. számú jogegységi megállapodás. — 1936. november. — Pod. 1936. évi 3. f. 2.)