Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

78 Pénzügyi jog. nélkülözhetetlen előfeltétel, hogy az adónak az alapja mindenkor, a megengedhető összes levonások foganatosítása után fennmaradó tiszta jövedelem legyen. A tiszta jövedelem összegének helyes megállapítása céljából tehát szükséges, hogy befizetett és levonandó közszolgáltatások címén mindenkor ezeknek a tőkeösszege, az ezek után befizetett járulékok összegével együtt, vétessék számításba. Ennek az álláspontnak a helyességét igazolja az a körülmény is, hogy az adóköteles tiszta jövedelem kiszámítása során, az idézett H. Ö. 13. §. (1) bekezdése értelmében, a magánjogi címeken alapuló tőketartozások után fizetett adóssági kamatokat az összes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből mindenkor levonásba kell hozni; nem volna tehát helyes, ha a magánjogi adóssági kamatoktól eltérően, a közjogi címeken alapuló szolgáltatásoknak a levonásánál, ezeknek csak a tőkeösszege, a járulékok nélkül volna számításba vehető. Ugyancsak ennek az álláspontnak a helyessége mellett bizonyít a kereseti adóról rendelkező 1927. évi 300 P. M, számú hivatalos összeállítás 13. §-a 4. pontjához fűzött utasítás (5) bekezdésében foglalt határozott rendelkezés is, amely kifejezetten kijelenti, hogy az általános keresetiadó kivetése alapjául szolgáló adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál, a nyers bevételből levonandó közszolgáltatásokkal, vagyis adókkal, egyenlő elbánás alá esnek, az azok után fizetett késedelmi kamatok, behajtási illetékek és pótlékok is. Ha tehát az általános keresetíadónál a közszolgáltatások levonása tekintetében fennálló törvényes rendelkezés végrehajtása tárgyában ilyen rendelkezést tartalmazó magyarázó utasítás van érvényben, nem volna elfogadható alapja annak, hogy a jövedelemadónál, közszolgáltatások alatt, azért, mert a végrehajtási utasítás idevonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, ettől eltérően, a közszolgáltatásoknak csak a tőkeösszegét, járulékok nélkül kellene érteni. A most előadott általános jogi, valamint gyakorlati indokok alapján tehát, arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy befizetett és levonandó közszolgáltatások alatt nemcsak azoknak a tőkeösszegéi, de a tőkeösszeg után befizetett késedelmi kamatoknak, valamint adóbehajtási illetékeknek és pótlékoknak az összegét is, mindenkor érteni kell. (262. számú jogegységi megállapodás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 22.) 141. J. V. H. Ö. 12, §. — Útburkolási járulék nem tartozik a J. V. H. Ö. 12. §-a alapján levonható közszolgáltatások közé, mert az az út mellett levő telkek értékét növelő beruházás. (Kb. 2663/1933. P. — M. K. LIV. évf. 6.) 142. J. V, H. Ö. 13. §. — Nem adókötelest terhelő, tehát más helyett kifizetett adóssági kamatokat a jövedelemadó megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (Kb. 4943/1932. P. — M. K. LIII. évf. 31—32.) 143. J. V. H. Ö. 14., 37. §§. — A társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. t.-c. alapján a telekkönyvben külön-külön albeté-