Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Házadó. 101—108. 71 45.000. számú pénzügyminiszteri utasítások értelmében, a rendkívüli ideiglenes házadóinentességre jogalapul szolgáló átalakítások esetében, jogában áll a házbirtokosnak igényelni, hogy az átalakítási költségnek az 50%-a 5 éven át, illetőleg 1933. március 29-től kezdődően ennek a 66%-a 6 éven át, kivetett házadójából és a megállapított járulékokból levonásba hozassék. A házadóról rendelkező 1927. évi 200. P, M. számú hivatalos összeállítás 22. §. (1) bekezdésének 4. pontja pedig azt rendeli el, hogy a rendszerint bérbeadás útján hasznosított és üresen álló, vagy évközben megüresedett épületek (épületrészek) után, arra az időre, ameddig azok üresen állottak, az adózó kérelmére, adótörlésnek van helye. Ezeknek a rendelkezéseknek egybevetéséből az következik, hogy a most említett két különböző természetű törlési igény egymástól függetlenül bírálandó el, s így az egyik címen már törölt házadóösszegnek, a másik címen törölhető összegbe való beszámítása, kifejezett törvényes rendelkezés hiányában, tulajdonképen az adózó részére biztosított törlési lehetőségeknek a korlátozását jelentené. A laküresedés címén törlendő összeget tehát mindenkor a házadó kivetés során adóalapul felvett teljes összeg után kell megállapítani, mert az ily címen foganatosítandó 'adótörlésnek, a rendkívüli házadómentességgel kapcsolatosan végeztetett átalakítási munkálatok után járó adótörlés után is, teljes mértékben kell érvényesülnie. Helyesnek ismerte el ezt az álláspontot és ilyen irányban kifejezetten intézkedő rendelkezést tartalmaz, az átalakításokkal kapcsolatosan engedélyezhető adókedvezmény tárgyában kiadott 16.320/1932. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában rendelkező 1933. évi 178.000. számú utasítás 11. §-a, továbbá az említett kormányrendelet helyébe lépett 9.760/ 1933. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 167.000/1934, és 70.000/1935. számú utasításoknak a 17. §-a, úgy, hogy ezek a később kiadott, most említett pénzügyminiszteri rendeletek, minden bizonnyal, a megelőző érvényben volt jogbizonytalanság eloszlatása céljából rendelkeznek kifejezetten olyan irányban, hogy az átalakítási munkálatokkal kapcsolatos adótörlések elrendelésekor is a laküresedések esetében törlendő összeget, mindenkor a házadó alap teljes összege után kell megállapítani. Minthogy az első és a másodfokú pénzügyi hatóságok ettől a helyes állásponttól eltérően, a laküresedés címén kért törlési eljárás során, a megüresedett épületrész után kivetett házadó csak azon részének a törlését rendelték el, amely rész a rendkívüli ideiglenes házadómentességgel kapcsolatosan még nem töröltetett, s minthogy ez a rendelkezés az érvényben volt általános határozmányoknak meg nem ífelel, ezért a bíróság szükségesnek tartja, hogy az adózónak laküresedés címén kért adótörlési ügyét, a fentiek szem előtt tartásával, az illetékes magyar királyi adóhivatal újból vegye szabályszerű érdemi tárgyalás alá, (1936. márc. 4. — 16.826/1934. P. sz. — 1886. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 5.) 108. H. H. Ö. 22. §. L bek. 4. pont. — Az üresen álló vagy évközben megüresedett épület (épületrész) után az üresedés tar-