Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Kereseti adó. 47—51. 63 a kitermelőtől kap, ezzel pedig a tulajdonos, a bányáját illetőleg, a kitermelő üzem részesévé válik és mert a tulajdonos a szóbanforgó területen aránytalanul nagyobb jövedelmet ért el, mintha ott bármily más mező- vagy erdőgazdasági foglalkozást űzne és végül mivel az adott terület, földadóval, minimális mértékben van megterhelve: a jövedelemnek általános kereseti adóval leendő megrovását tartja szükségesnek. Adózó, vádiratában, viszont az adófelszólamlási bizottság határozatának a fentartását kéri, mert a bányaterület földadóval már meg van róva és így kereseti adóval is megadóztatása esetén, kétszeres adóztatás állana elő. Minthogy a K. H. Ö. 2. §. 1. pontja szerint az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, bányászatból, kő-, stb. bányákból származó jövedelem, általános kereseti adó alá esik és mert a K. H, Ö. 4. §. 1, pontja a bányászattal foglalkozó (földadó alanyokat nem sorolja a kereseti adó alól mentes alanyok közé, azért a kereseti adó fizetési kötelezettség megállapítandó és az 1. íokú határozattal kivetett adóalap visszaállítandó volt, annál is inkább, mert a földadó alapja csakis a földterület felületén, illetve a termőföldben megjelenő terményeknek az értéke, illetve haszna, amivel szemben a bányászat a föld mélyében levő kőzetek vagy ércek kihasználását, tehát oly értéknek a kitermelését célozza, ami már a dolog természeténél fogva is nem esik a földmívelés fogalma alá, s ennélfogva földadóval megadóztatottnak nem is tekinthető és így ennek a haszonnak kétszeres hozadéki adóval való megterheléséről nem lehet szó. (1936. febr. 12. — 12.420/1934. P. sz. 1887. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 7.) 49. K. H. Ö. 13. §. (1.) bek. — Minthogy a panaszos a teherautója által okozott baleset folytán részére a biztosító intézet által kifizetett kártérítési összeget könyveiben nem számolta el bevételként, a K. H. Ö. 13. §-a (*) bekezdésének 3. pontja értelmében nem igényelheti, hogy a kereseti- és jövedelemadójának alapjából levonják azt a kártérítési összeget, amelyet ő fizetett ki a balesetet szenvedettnek. (Kb. 24.712/1934. P. — M. K. LTV. évf. 25.) 50. K. H, Ö. 15. §. — Az általános kereseti adó alanyainak anyag- és árukészletéből az adóévet megelőző év első napján már megvolt mennyiséget, nemkülönben az azt követőleg beszerzett, illetve előállított anyag és árukészletet, annak eredeti, tényleges beszerzési, illetve előállítási árán kell értékelni. A két érték között mutatkozó különbözetet a nyers jövedelemből levonni, illetve ahhoz hozzáadni nem lehet. (Kb. 258. számú jogegységi megállapodás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 15.) 51. K. H. Ö. 16. §. 2. bek. — Az alkalmazotti kereseti adó alapjához nem lehet hozzászámítani az alkalmazottnak azt a jövedelmét, amely az általa — szolgálati illetmény fejében — haszonélvezett (és nem csupán használt) ingatlanból származik. A haszonélvezett ingatlan magánjogi és közterheit ugyanis a haszonélvező tartozik fizetni, az ebből származó jövedelem tehát