Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Egyéb ügyek. 40. 57 natosíthatja a nyomozást teljesítő rendőrhatóság (Bp. 98. §. első és második bekezdése). Egyes — a Bp. most említett 98. §-ának harmadik bekezdésében felsorolt — nyomozócselekményeket viszont a rendőrhatóság még halaszthatatlan sürgősség esetében és címén sem foganatosíthat. Ami a megszorító rendelkezések első körzetébe tartozó nyomozási cselekmények foganatosítását illeti (Bp. 98. §. első és második bekezdése), amelyek közé a szemle, tehát szakértők meghallgatása is tartozik, ezekkel kapcsolatban a törvény által említett ,.halaszthatatlan szükség" esete — önként érthetően — csak a nyomozó (rendőr) hatóságnál még folyamatban lévő nyomozás során merülhet fel, de nem akkor, amikor a nyomozó hatóság az általa teljesített nyomozás iratait a kár. ügyészséghez már beterjesztette (Bp. 94. §.) s a kir. ügyészség a szakértői szemle foganatosításának a szükségét csak ezután ismerte fel — úgy, hogy halaszthatatlan szükség címén a rendőrhatóságnak a nyomozás ily szakában tulajdonképpen már nincs is jogköre szakértői szemle elrendelésiére és foganatosítására. Olyan esetben tehát, amikor a nyomozást teljesítő rendőrhatóság a nyomozás iratait a kir. ügyészséghez már beterjesztette, s a nyomozásnak olyan természetű nyomozási cselekménnyel való kiegészítése mutatkozik szükségesnek, amelynek teljesítése természeténél fogva nem a rendőrhatóság hivatása (mint a szakértői szemle is) — a kir. ügyészségnek az ilyen nyomozási cselekmények teljesítését a Bp. 98. §-a alapján a vizsgálóbírónál, jelentéktelenebb esetekben pedig a kir. járásbíróságnál kell indítványoznia, vagy pedig a felmerülő szükséghez képest az 1921: XXIX. t.-c. 5. §-a értelmében a kir. ügyészség maga teljesítse, illetőleg szakértő közbenjöttével maga foganatosítsa ezeket. Nem indokolt és célszerű az említett nyamozócselekményeknek a kisebb hatás- és jogkörű rendőrhatóságra való bízása azért sem, mert nincs akadálya annak, hogy azt a kir. ügyészség — a szükséghez képest akár rövid úton is — magánál a teljes jogkörű vizsgálóbírónál indítványozza. A gyakorlat pedig azt igazolja, hogy a bíróság és a felek a legtöbb esetben súlyt helyeznek arra, hogy a bíróság által foganatosított szemle anyaga álljon rendelkezésükre, aminek azután abban az esetben, ha a szakértői szemlét a rendőrhatóság foganatosította, az lehet a következménye, hogy a szakértői szemle kétszer is foganatosítatik. Ezek előrebocsátása után felkérem Méltóságodat, szíveskedjék a felügyelete alatt álló kir. ügyészségeket utasítani, hogy a Bp. 98. §-ának első bekezdésében megjelölt nyomozási cselekmények, tehát a szakértői szemle teljesítése, illetőleg szakértői vélemény beszerzése tekintetében is, mindenkor a fent kiemelt irányelvek gondos szemmeltartásával járjanak el. E rendelkezések betartására annál is inkább súlyt helyezek, mert az államháztartás rendje is megköveteli azt, hogy egyfelől a nyomozási, másfelől a bűnügyi eljárási költségek mindenkor az azok fedezésére hivatott ellátmányt terheljék (137000/1902. B. M. és 9700/1912. I. M. számú rendelet) és ne hárittassanak át olyan költségvetési hitel terhére, amely az állampénzügyi szempontból nagymértékben lecsökkentett ellátmányával a rendeltetésszerű ki-