Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Törvényhatósági ügyek. 18. Községi (megyei városi) ügyek. 19—20. 45' tagjaivá válhatnak a mezőgazdasági bízottságnak. Viszont ugyanennek a §-nak (4) és (5) bekezdéseiből az tűnik ki, hogy a törvény ily esetben is kizárólag a természetes személyekre gondolt, mint akik választás nélkül tagjaivá válhatnak a mezőgazdasági bizottságnak. Különösen figyelemreméltó itt az (5) bekezdés, amely a választás nélkül taggá lett oly egyénekről szól, akik mezőgazdasági bizottsági tagsági jogaikat csak meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján gyakorolhatják; sem itt, sem pedig másutt nincs rendelkezés a törvényben arról, hogy a jogi személyek mint választás nélkül tagok miképen gyakorolják tagsági jogaikat. Ennek a rendelkezésnek a hiányából alaposan lehet következtetni a törvénynek arra a célzatára, hogy a mezőgazdasági bizottságban a jogi személynek csakis aktiv választójoga van, de taggá nem válhatik, sem választás útján, sem anélkül. Mindezeknél fogva a panaszos egyházközséget, minthogy az törvény szerint nem tagja a választást (kiküldést) megejtő közületnek, a jelen ügyben a közigazgatási bírósági panaszemelési jog meg nem illeti. (1935. okt. 29. — Kb. 914/11935. K. sz. — 1519. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 48.) 18. 600/1927. P. M. sz. r. 161. §. — A helyhatósági szolgáltatás jellegével bíró járdaburkolási járulék jogossága és mérve kérdésében a közigazgatási 'bizottság adóügyi bizottságához van fellebbezésnek helye. Kb. A 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 161. §-a értelmében közadók alatt érteni kell a közadók módjára behajtandó helyhatósági szolgáltatásokat is. Az 1929: XXX. t.-c. 97. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a törvény rendelkezései nem terjednek ki az adóügyekre. E jogszabályok értelmének egybevetéséből következik tehát, hogy a közadók módjára behajtandó helyhatósági szolgáltatás jellegével bíró járdaburkolási járulék jogossága és mérve tekintetében felmerült jogviták elintézésére hivatott hatóságok meghatározása szempontjából nem az 1929: XXX. t.-c. rendelkezései, hanem az említett hivatalos összeállítás szabályai az irányadók. Minthogy pedig a hivatalos összeállítás 102. §-ának (2) bekezdése értelmében a helyhatósági szolgáltatások jogossága és mérve ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához van fellebbezésnek helye: nyilvánvaló, hogy a törvényhatósági kisgyűlés eljárási szabályt sértett azáltal, hogy a fellebbezés elintézését hatáskörébe vonta. (1935. jan, 9. — Kb. 4843/1931. K. sz. — 1516. E. >H. — Kod. 1936. évi 2. f. 44.) Községi (megyei városi) ügyek. 19. 1886: XXII. t.-c. 77, §. — A községi elöljáróság választásánál minden betöltésre kerülő állásra külön, de legalább három egyént kell kijelelni. (1933. nov. 14. — Kb. 7066/1933. K. sz. 1513. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 39.) 20. 1886: XXII. t.-c. 83—84. §§, — Az a körülmény, hogy azt az aljegyzői állást (segédjegyzői állást), melyre egy segéd-