Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Államszolgálati ügyek. 8—11. 37 tén állomáshelyéről időleges tartózkodásra házastársához megy. (Kb. 8360; 1933. K. sz. — 1498. E. H. — Kod. 1935. évi 3—4. f. 75.) 9. 1927: XXL t.-c. 32. §. — A feleség előbbi házasságából született, de a második férj háztartásában eltartott gyermek a második férj mostohagyermekének tekintendő akkor is, ha a törvényes apa életben van ugyan, de a gyermek tartásáról nem gondoskodik. Kb. Az ápolt gyermek anyjának H. M.-val fennállott törvényes házasságából született és anyjának e házasság felbontása és V. B.-hoz történt férjhezmenetele után az utóbbi háztartásában él és nevelkedik, de nem vitás az sem, hogy eltartására még életben levő apja, H. M. kötelezve van. Az ápolt megbetegedésével kapcsolatban 'felmerült, a fejezetben részletezett kórházi ápolási költség megfizetésére a megtámadott véghatározattal a panaszos az 1927: XXL t.-c. 32. §-a alapján abból az okból köteleztetett, hogy az ápolt V. B. mostohaapja háztartásában él, aki az OTI biztosított tagja, míg az apa tartásáról kötelezettsége ellenére sem gondoskodik. A panasz alapja az, hogy az ápolt az idézett törvényhely értelmében családtagnak nem tekinthető, mert a közfelfogás és a bírói gyakorlat szerint is a törvényes apa életbenléte folytán a mostohagyermek fogalma alá nem vonható. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak nem adott helyet, mert a maga részéről is úgy találta, hogy az idézett törvényhely értelmében a feleség előbbi házasságából született, de a második férj háztartásában eltartott gyermek a (biztosított második férjjel való vonatkozásban mostohagyermeknek tekintendő akkor is, ha a törvényes apa életben van, de a tartásról nem gondoskodik. Következőleg anyja második férje jogán, mint családtag segélyezésre igényjogosult. A panaszos fizetési kötelezettségének megállapítása tehát a törvény rendelkezését nem sérti, figyelemmel arra, hogy a segélyezési jogosultság a biztosítottnak ama hozzátartozóira terjed ki, akiket saját háztartásában tart el. (1935. márc. 27. — Kb. 7504/1934. K. sz. — 1520. EH. — Kod. 1936. évi 2. f. 51.) 10. 1914: XXXVI. t.-c. — Az olyan nyugalmazott nem állami női tanerő után, aki az 1914: XXXVI. t.-c. alapján özvegyi ellátást élvezett, csak egyszeri temetési járulék, — még pedig a tanerő saját alkalmazása után járó fizetés, illetve nyugdíj egy havi teljes összegének megfelelő járulék jár, akkor is, ha az elhalt tanerő a saját nyugdíját korlátozott összegben kapta. (1933. márc. 7. — Kb, 3976/1931. K. sz, — 1511. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 35.) 11. 4401/1925. M. E., 61.021/1920. H. M. sz. r. — A hadi éveket az átmeneti viszonyba helyezett katonai egyéneknél is valóságos szolgálati éveknek kell tékínteni. (1935. jan. 9. — Kb. 2662/1934. K. sz. — 1515. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 42.)