Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 3. 33 kétségesnek mutatkozott arra való tekintettel is, hogy amennyiben saját jogán községi illetőséget nem szerzett, az 1886: XXII. t.-c. 6. §-a értelmében a nem vitásan elszakított területen illetőséggel bíró apjának, illetve törvénytelen születés esetén anyjának illetőségét követi. Minthogy pedig az 1921: XXXIII. t.-c. VII. fejezete 61. cikkének rendelkezésénél fogva mindazok a személyek, akiknek illetősége oly területen van, amely azelőtt a volt monarchia területéhez tartozott, annak az államnak állampolgárságát szerzik meg, amely az említett területen a főhatalmat gyakorolja, hacsak a 63. cikk értelmében kellő időben a magyar állampolgárság fenntartását nem igényelték, már pedig nem vitás, hogy a megválasztott képviselő ilyen értelmű nyilatkozatot nem tett: a bíróság indokoltnak találta a megválasztott képviselő vitássá tett állampolgársága és ezzel kapcsolatos községi illetősége kérdésében a m, kir. belügyminiszter nyilatkozatának beszerzését, mint akinek az 1922: XVII. t.-c. 24. §-a rendelkezésénél fogva kizárólagos hatáskörébe tartozik a békeszerződós életbelépésének időpontjában fennállott községi illetőség megállapítása és ezen az alapon annak a kérdésnek eldöntése, vájjon az illető személy magyar állampolgárságát elvesztette-e vagy nem. A m. kir. belügyminiszter a hozzá intézett megkeresésre 80.544/1935. III. szám alatt adott válaszában közölte ugyanazon szám alatt meghozott azt a határozatát, mely szerint kimondván, hogy az A. községben 1895. éviben született K. (K.) M., helyesen Kah. M. J. Magyarország jelenlegi területén 1921. évi július hó 26. napján illetőséggel nem bírt, a részére a már ismertetett szám alatt kiállított állampolgársági bizonyítványt hatályon kívül helyezi és annak bevonását rendeli el. A megválasztott képviselő e határozat meghozatallá után 1935, évi november hó 7. napján újrafelvételi kérelmet terjesztett elő, amely a m. kir. belügyminiszternek 82.926/1935. III. sz. alatt e bírósághoz intézett átirata szerint jelenleg elbírálás alatt áll. A miniszter azonban a képviselőnek azt a kérelmét, hogy előző határozatának hatálya az újrafelvétel ügyének elintézésóig felfüggesztessék, a bírósággal közölt döntése szerint teljesíthetőnek nem találta. Ezért a bíróság a megválasztott képviselő részéről a mai tárgyaláson előterjesztett annak a kérelemnek, hogy a tárgyalás az újrafelvétel kérdésében hozandó döntés beérkezéséig elhalasztassék, nem adott helyet. Az újrafelvételi kérelemnek ugyanis az 1929: XXX. t.-c. 5. §-a értelmében semmiféle vonatkozásban nincs halasztó hatálya, az előadottakból kitűnőleg pedig maga a m. kir. belügyminiszter, aki ebben a kérdésben kizárólag dönteni hivatott, nem látott törvényes! alapot arra, hogy meghozott határozatának hatályosulását az újrafelvételi kérelemre való tekintettel függőben tartsa. Ily körülmények között a tárgyalás elhalasztása annál indokolatlanabbnak mutatkozott, mert a m. kir. belügyminiszternek az állampolgárság kérdésében hozott és hatályában fennálló határozata következtében az ügy érdemében való döntésnek akadálya nem volt. A megválasztott képviselő részéről ezzel kapcsolatban a mai tárgyaDöntvénytár. 1936. 3