Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Közigazgatási Bíróság hatásköre, llletményügyek. 437—438. 171 Rendes bír. és közig, hatóság hatásköre büntető ügyekben. 439—444. 440. 1896: XXXIII. t.-c. 22. §. — Ha a büntető ügyben a kir. járásbíróság már tárgyalást tartott, az ügyet a kir. járásbíróság a közigazgatási hatósághoz, mint kisebb hatáskörű büntető bírósághoz többé át nem teheti, hanem köteles szélesebb hatáskörénél fogva abban tovább eljárni még akkor is, ha a vád tárgyává tett cselekményt közigazgatási hatósági hatáskörbe tartozó kihágásnak véli. (1936. íebr. 24. — 1935. Hb. 48.) 441. 1907: LXI. t.-c. 1. §. — Ha a bírói és közigazgatási hatáskört leszállító végzések jogerejének hiányában a nemleges hatásköri összeütközéssé jogi értelemben még ki nem alakult hatásköri ellentét a főszolgabíró, mint közigazgatási hatóság és a kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között időközben megszűnt annák folytán, hogy a Hatásköri Bíróság által a jogerő tárgyában elrendelt póteljárás során a főszolgabíró a közigazgatási hatáskört leszállító korábbi határozatától eltérve, az ügyben az eljárást a Rbsz. 151. §-ának 2, pontja alapján megszüntette, ami által az ügyre a saját hatáskörét utólag elismerve, az ügyet valójában most már érdemlegesen befejezte, a Hatásköri Bíróság az ügyben a további éljárást mellőzi. (1936. márc. 30. — 1935. Hb. 57., 58. és 59. sz.) 442. 1914: XL. t.-c. 1. §., 1914: XLL t.-c. 2. §. — Az állami útmesterrel szemben használt az a kifejezés, hogy ,,Maga senki, maga semmi", az útmesterrel szemben megvetés nyilvánítására, a nevezett személyiségének lealacsonyítására alkalmasnak mutatkozik, következőleg a fenti kifejezés használata az 1914: XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki ismérveit látszik kimeríteni. Az útmester közigazgatási hatósági közegnek tekintendő, ha hivatalos hatáskörében jár el. (1936. márc. 30. — 1935. Hb. 65.) 443. 1935: IV. t.-c. 261. §. — Az erdei lopás erdei kihágásnak minősül akkor, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 100 pengőt meg nem halad és a cselekményt a büntető törvényék szerint (kivéve a dolognak bekerített helyről elvitelét), tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntetté minősítő körülmények nem forognak fenn. (1935. nov. 18. — 1935. Hb. 27.) 444. 1935: IV. t.-c. 261. §. — A hatáskör megállapítása szempontjából a különböző időben elkövetett erdei lopás alkalmával elvitt dolgok értékét összeadni nem lehet. Erdei lopás mikor kihágás, s mikor vétség vagy bűntett? Hb. Az erdei lopás az 1935: IV, t.-c. 261. §-a értelmében erdei kihágásnak minősül akkor, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 100 pengőt meg nem halad és a cselekményt a büntető törvények szerint (kivéve a dolognak bekerített helyről elvitelét) tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntetté minősítő körülmények nem forognak fenn,.