Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
Közigazgatási Bíróság hatásköre. Illetményügyek. 433. 165 mindaz, ami a budapesti kir. törvényszék 9. P. 51.124/1931/21. számú érdemleges ítéletének meghozatala után a perben történt, a hatáskör kérdésének e helyütt való elbírálása szempontjából figyelmen kivül marad. A budapesti kir. törvényszék az előbb említett érdemleges' ítéletének meghozatalával az 1907: LXI. t.-c. 8. §-a értelmében a felmerült hatásköri összeütközés folytán nyomban köteles .lett volna az iratokat az ott megjelölt határidőn belül a Hatásköri Bírósághoz felterjeszteni, nem pedig az ügyet fellebbezés folytán a fellebbezési bíróság döntése alá bocsátani. A felmerült részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a m. kir. Közigazgatásii Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Az 1896: XXViI. t.-c. 83. §-ának 1. pontja értelmében a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye a minisztereknek az ellen az intézkedései (határozatai) ellen, melyekkel az állami tisztviselőknek stb. a hatályban levő jogszabályok szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdések, valamint ezen igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelések felett döntenek. Nem változtat a m. kir. Közigazgatási Bíróság idevonatkozó hatáskörén az a körülmény, hogy az állami tisztviselő elbocsátása ifegyelmi határozattal történt. Nem változtat pedig azért, mert ez esetben is az illetmények megszüntetésének kérdése forog szóban, s mert az 1896: XXVI. t.-c. 83. §-ának 1. pontjában foglalt általános rendelkezés az illetményeknek bármely címen való igénylésére kiterjed. Következőleg — amint ezt a Hatásköri Bíróság 1929. Hb. 62/5. számú határozatában már kimondotta — az állami tisztviselőnek fegyelmi úton történt elbocsátása, illetményeinek a Közigazgatási Bíróság előtti érvényesítését ki nem zárja. Minthogy ezek szerint P. R. követelésének elbirálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság hivatott, amely az ügyben már ítélkezett is, ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1935. dec. 16. — 1935. Hb. 13.) 433. 1927: XXI. t.-c. 115 .§. — Az 0. T. I. díjnokok közhivatalnokok s így egyrészt szolgálati jogviszonyuk nem magánjogi, hanem közjogi jogviszony; másrészt illetménykövetelésük hatásköri hovatartozása tekintetében az állami hivataloknál alkalmazott díjnokok szolgálati és anyagi helyzetének javításáról szóló 1897: XXIV- t.-c. szabályai az irányadók. Hb. Illetménykövetelésük elbírálására a rendes bíróságnak nincsen hatásköre és pedig annyival kevésbé, mert az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt alkotmányjogi alapelvből folyó általános hatásköri szabály, hogy a törvényes jogszabállyal (jelen esetben az 1897: XXIV. t.-c. 2. §-ának 7. pontjában foglalt rendelkezéssel) közigazgatási útra utalt vitás ügyekben a rendes bíróság — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — sem a közigazgatási eljárást megelőzően, sem azt követően el nem járhat. De nem járhat el a szóbanforgó kérdésben a Közigazgatási Bíróság sem.