Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

162 Hatásköri Bíróság határozatai. delkezés felvételét a törvényben mellőzte; ebből is az következik, hogy az állami tisztviselők hasonló igényei tekintetében a .szóbanforgó kérdések előkérdésként való elbírálásának a Közigazgatási Bíróság hatásköréből való elvonását maga a törvényhozás sem tartotta indokoltnak. A kifejtettekre tekintettel a Hatásköri Bíróság eljáró tanácsa a kérdésnek teljes ülés elbírálása alá bocsátását mellőzte és ebben az ügyben is azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy bár az állami tisztviselőnek nyugalomba helyezése önállóan, vagyis a ténylegességi szolgálatba visszahelyezésre irányuló hatállyal a Közigazgatási Bíróság előtt nem panaszolható, ez a körülmény az illetmények megszüntetése kérdésében a Közigazgatási Bíróság eljárását époly kevéssé akadályozhatja, mint ahogyan a tisztviselőnek fegyelmi úton kimondott elbocsátása illetményeinek a Közigazgatási Bíróság előtti érvényesítését ki nem zárja. — (1936. május 25., 1936. Hb. 13., 1936. Hb. 14., 1936. Hb. 15., 1936. Hb. 16., 1936. Hb. 17., 1936. Hb. 18., 1936. Hb. 19, 1936. Hb. 20.) 432.1912: LXV. t.-c. 120. §. — Az állásából törvényellenesen elbocsátott állami alkalmazottnak — történt lágyén bár az elbocsátása alaki és anyagi jogszabályt sértő fegyelmi határozat folytán — az elbocsátásból kifolyóan az állammal szemben nem a magánjogon alapuló (kártérítési) igénye, hanem közjogi természetű illetményi igénye keletkezik. Ilyen természetű igények tekintetében pedig végső fokon a Közigazgatási Bíróság dönt. Hb. A hatásköri összeütközésként bejelentett eset lényege abban áll, hogy P. R. vámszaki felügyelőt a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóság fegyelmi bírósága fegyelmi vétség miatt hivatalvesztésre ítélte és ezt a határozatot a m. kir. pénzügyminiszter is helybenhagyta, aminek folytán a nevezettet illetményeinek beszüntetése mellett állásából elbocsátották. P. R. a m. kir. pénzügyminiszter határozatát panasszal támadta meg a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál, ahol — annak vitatása mellett, hogy a fegyelmi ítélet meghozatalánál anyagi és alaki jogszabálysértés történt — a fegyelmi ítélet megsemmisítését, a felfüggesztés alatt visszatartott illetményeinek átértékelt összegben kiutalását és a fegyelmi ítélet folytán beszüntetett illetményeinek kiutalását kérte az időközi előlépés figyelembevételével. A m. kir. Közigazgatási Bíróság a panasznak a fegyelmi ügyben hozott határozat megsemmisítésére irányuló részét hatáskör hiánya imiatt visszautasította, az illetményekre vonatkozó panaszkérelmeknek pedig — annak megállapítása mellett, hogy a fegyelmi eljárás alaki szempontból törvényszerű volt — nem adott helyet. Ezt követően P. R, a m. kir. Kincstár ellen pert indított s azt vitatta, hogy az őt hivatalvesztéssel sújtó fegyelmi ítélet meghozatalában résztvett személyek a fegyelmi eljárás során alaki és anyagi jogszabálysértést követtek el, s ez által közte és a m. kir, kincstár között tilos' cselekmény okozta kötelem keletkezett. Mindezek alapján azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a m. kir. kincstár kártérítés címén a már lejárt időre esedékessé vált és a jövőben esedékessé váló illetményeinek megfelelő összeg megfizetésére köteleztessék. Ebben a perben a budapesti kir. törvényszék a