Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

154 Hatásköri Bíróság határozatai. pedig attól független, különálló léttel biró más, pld. kártérítési követelést érvényesíthet. Ehhez képest téves a P. vármegye alispánjának az az álláspontja, hogy dr. L. E. ügygondnok követelését a rendes bíróság elbírálása alá tar­tozó kártérítési követelésnek kell minősíteni. Minthogy a kifejtettek szerint dr. L. E. ügygondnok a lefoglalt köve­telés behajtására csak azt az eljárási módot alkalmazhatja, amely a végre­hajtást szenvedőnek állana a rendelkezésére, ennélfogva másodsorban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az autonóm orthodox izraelita hitközségi rabbi fizetése iránt támasztott követelés elbírálása mily eljárás alá tartozik. A magyar közjogban kialakult és a Hatásköri Bíróság által állandóan követett jogelvek szerint a hitfelekezetek és vallási jellegű munkakört be­töltő alkalmazottaik között fennálló jogviszony közjogi természetű. Állandó hatásköri jogszabály, hogy a közjogi jogviszonyból származó ügyek csak abban az esetben tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan tör­vényes jogszabály, amely az ilyen természetű ügyeket kifejezetten polgári per útjára utalja. Minthogy azonban olyan értelemben intézkedő törvényes jogszabály, amely az autonóm orthodox izraelita hitközségi rabbinak a hitközséggel szemben a fizetése iránt támasztott — s a fentebb kifejtettek szerint köz­jogi jogviszonyból származó — követelését a rendes bíróság elé utalná, nincsen, ennélfogva a kereseti követelés elbírálására a rendes bíróság nem hivatott. De nem tartozik a fenti követelés a közigazgatási hatóság hatáskö­rébe sem az alább kifejtett okokból: Az 1871, évi október hó 22. napján kelt legfelsőbb elhatározás alap­ján 1871, évi november hó 15. napján 26.915. szám alatt kibocsátott val­lás- és közoktatásügyi miniszteri körrendelettel közölt orthodox izraelita szervező szabályzat 1. §-a értelmében a Magyar és Erdélyország hittör­vényhű (orthodox) zsidói önálló autonóm hitfelekezetté alakultak meg és a 4. '§. értelmében az autonóm hittörvényhű zsidó hitközség az egyének ön­kéntes egyesülése által testületté alakult, abból a célból, hogy mindazokat az intézményeket létrehozza és fenntartsa, továbbá mindazokat a tisztvise­lőket szerződtesse és díjazza, melyekre a hittörvények értelmében szükség van. E szabályzat 11. §-a szerint továbbá a hitközségek kebelében — vagy között netalán felmerülő hitközségi viszályok választott bíróságok által döntetnek el véglegesen. A szabályzat 12. §-a pedig az autonóm orthodox hitközség kebelében felmerülő pénzügyi természetű viszályosi ügyek tárgyában, vagyis a rabbi fizetése, mint kétségtelenül a hitközség kebelében felmerült pénzügyi ter­mészetű viszályosi ügy kérdésében az eljárásra a hitközségi választott bíró­ságot jelöli ki. A 4249/1905. V. K. M. eln. számú rendelettel is a nevezett miniszter az izraelita orthodox hitközségek kívánságára az 1890. évi 2098. eln. szám aiatt kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri körrendelet felújításával el-

Next

/
Thumbnails
Contents