Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

148 Hatásköri Bíróság határozatai. Hb. A hatásköri összeütközésként bejelentett eset Lényege abban áll, hogy a rendes bíróság — magánjogi követelés biztosítására, illetőleg kielégítésére — majd utóbb a közigazgatási hatóság — közadótartozás behajtása céljából — a végrehajtást szenvedőnek harmadik személyektől járó azonos követeléseit foglalta, illetőleg tiltotta le. Az ekként lefoglalt és letiltott követeléseket a m. kir. kincstár javára a közigazgatási hatóság (Budapest székesfőváros VIII. B. adókerületi adószámviteli osztálya) bevételezte és a hátralékos adózó közadótartozására elszámolta. A rendes bíróság által a Vht. 124. §-a alapján időközben kirendelt ügygondnok az adószámviteli osztályt felszólította, hogy az általa beszedett összegeket helyezze bírói letétbe. A Budapest székesfőváros VIII. B. ker. kir. adóifelügyelősége az ügygondnoknak ezt a követelését végzéssel elutasítva, az ügy érdemében határozott s határozata jogerőre emelkedett. Ezzel szemben az ügygondnok által a m. kir. kincstár ellen az adószámviteli osztály által beszedett összegeknek az ügygondnok kezéhez megfizetése vagy bírói letétbe helyezése iránt indított perben a budapesti kir. törvényszék és a budapesti kir. ítélőtábla az ügyre nézve a saját hatáskörét megállapította. Ekként tehát a jelen ügyben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 5. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a nem vitás és az iratokból is megállapítható tényállás szerint a Budapest székesfőváros VIII. B, adókerületi adószámviteli osztálya az előző bírói foglalásról és letiltásról értesítést nem kapott s így a házbérek befizetése, illetőleg beszedése és elszámolása alkalmával nem tudhatott arról, hogy ugyanazokat a követeléseket már előzőleg bíróilag lefoglalták és letiltották, továbbá, hogy az adószámviteli osztály a közadótartozás fejében lefoglalt és letiltott lakbéreket nem külön a lakók ellen vezetett végrehajtás útján hajtotta be, hanem csak a lakók által az esedékességkor önként fizetett összegeket szedte be. Az 1881: LX. t.-c. 47. §-ának 2. bekezdése értelmében a foglalás attól az időponttól fogva, amikor az összeírás történt, az összeírt tárgyakra nézve zálogjogot ad. Ugyanez áll akkor is, ha a Vht. 79. §-a értelmében a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelését foglalják le. A Vht. 124—126. §-ai értelmében pedig, ha a követelésre másnak is van zálogjoga, a behajtásra ügygondnok rendelendő, aki a behajtott készpénzt a bíróságnak bemutatni köteles, s a bíróság a befolyt összeg felosztását a Vht. 118. és 119. §-a alapján eszközli. A K. K. H. Ö. 65. §-ának 3. és 4. bekezdése értelmében a lefoglalt követelés — azoknak az eseteknek a kivételével, amidőn a hitelező a lefoglalt követelésének közigazgatási uton való behajtására szintén fel van jogo-