Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Egyéb illetékügyi jogszabályok. 378—382. Közig. bír. hatáskör és elj. adó- és itt. ügyekben. 383. 129 telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti kérelmével a panaszost elutasította. (Kb. 6458/1935. P. — M. K. LIV. évf. 20.) 381. A 9090/1932. M. E. rendelet értelmében a tartozás teljes befizetése esetére megállapított 2%-os kamattérítés kedvezményében csak a természetes személyek részesülhetnek, ennek folytán a székeskáptalant, mint jogi személyt, ez a kedvezmény nem illeti meg. (Kb. 15.036/1934. P. — M. K. LIV. évf. 26.) 382. Nem tekinthető ,,jogot adó" félnek az a váltóadós, akinek ingatlanára az óvatolt váltókövetelés erejéig biztosítási jelzálogjogot jegyeztetett elő a váltóhitelező. Ennek folytán a váltóadóstól a bejegyzési illetéket nem lehet követelni. (Kb. 8769/ 1935. P. — M. K. LIV. évf. 20.) Közigazgatási bírósági hatáskör és eljárás adó- és illetékügyekben. 383. 1896: XXVI. t.-c, 141. §. — Az ügyvédi képviselet nélkül beadott újrafelvételi panaszt, ügyvédi képviselet pótlására való felhívás nélkül, hivatalból vissza kell utasítani. Ha azonban az újrafelvételi panasz ügyvédi ellenjegyzéssel el van látva, de az ügyvédi meghatalmazás csatolva nincsen, az ellenjegyző ügyvédet a panasz visszaadása mellett, az ügyvédi meghatalmazásnak záros határidő alatt pótlására fel kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a pótlás elmulasztása esetén a panasz tárgyalás nélkül hivatalból vissza fog utasíttatni. Kb. özv. H. Gy.-né 2584/1934. P. számú házadó ügyében, az előadó véleménye szerint, az ügyvédi képviselet (és ügyvédi ellenjegyzés) nélkül beadott újrafelvételi panaszt, a hiány pótlására való felhívás mellőzésével, hivatalból vissza kellene utasítani, mert az 1896: XXVI. t.-c. 141. §-a első bekezdése értelmében újrafelvételnél az ügyvédi képviselet kötelező és a panasznak ezt a hiányát nem lelhet a törvény 105. §-ában említett csekélyebb fontosságú hiánynak tekinteni, mert továbbá az újrafelvételt, bizonyíték megjelölése hiányában, a törvény 139. §-ának megfelelően, különben is meg kellene tagadni. Minthogy azonban ez az álláspont a fentebb említett 46. sz. jogegységi megállapodás 3. pontjában foglaltakkal ellentétben áll, az előadó a kérdésnek a jogegységi tanács döntése alá vitelét javasolta, amit a rendes tanács egyhangúan elfogadott. A T. 105. §-a különbséget tesz ugyan egyrészt csekélyebb fontosságú, másrészt pedig lényeges alaki vagy tartalmi hiányok és hibák között, azonban ezeket külön-külön nem jelöli meg, nem sorolja fel, sőt példaszerűen sem említi meg. Már pedig a felmerült kérdést nem lehet eldönteni annak az előzetes kérdésnek az elbírálása nélkül, hogy melyek a lényeges és melyek a csekélyebb fontosságú alaki és tartalmi hiányok, illetőleg kellékek. E tekintetben a panasziratra vonatkozóan a T. 90. §-ában, az újrafelvételi panaszt Döntvénytár. 1936 9