Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Egyéb illetékügyi jogszabályok. 374—377. 127 Minthogy pedig a választott bírósági ítélet érvénytelenítéséhez fűződő vagyoni érdek kétségkívül meg nem becsülhető értékű, ezekben a perekben az illeték lerovása szempontjából a fennálló kivételes illetékszabály határozott rendelkezésénél fogva a Pp. eltérő szabályait alkalmazni nem lelhet. Ennélfogva, ha a szóbanforgó perben a felperes a perértéket megjelöli is, avagy a bíróság azt az eljárás során megállapítja is, ez az értékelés a Pp. szabályain alapul és nyilván a hatáskör megállapításának célját szolgálja, s az illeték alapjául nem szolgálhat, hanem illetékalapként az illetékszabályok idézett rendelkezései szerint, aszerint, amint a per a járásbíróság, vagy a törvényszék előtt folyik, 2000, illetve 5000 P-t kell venni. (268. számú jogegységi megállapodás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 33.) 375. 5100 1931. M. E. sz. r. 53. §. 1. bek. — Egymással jogközösségben nem álló feleket — beadványt helyettesítő, jegyzőkönyvbe foglalt kérelmük után — a kérvényezők száma szerint lerovandó illetékért nem terheli egyetemleges felelősség. A kir. kincstárnak az ilyen kérelem illetékéhez való joga a jegyzőkönyv aláírásával nyílik meg. (1935. nov. 27. — Kb. 17.038/1935. P. — 1895. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 20.) 376. 9660/1932. M. E. sz. r. — E rendelettel a hadiözvegyek részére, a földadó, házadó, illetve általános kereseti adó tekintetében megállapított kedvezmények alkalmazásának nincs helye akkor, ha az adót a közös birtok után, a közös birtokosok (az igényjogosult és az igényjogosultsággal nem bíró) terhére, a jogszabályok helyes alkalmazásával, közös számlán írták elő. (1936. jan. 22. — Kb. 5674/1934. P. — 1888. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 9.) 377. 111. díjj. 16. tét. D) ee) pont. — E pontban megállapított illetékmentesség nem terjed ki arra a telekkönyvi bejegyzésre, amellyel a bíróilag elárverezett ingatlanon, a jelzálogos hitelező jelzálogjoga, az árverési vevő által átvállalt tartozási összegre, teherként továbbra is fenntartatott. Kb. Panaszos, mint jelzálogos hitelező, a jelzálog tárgyát képezett ingatlant, bírói árverésen elárvereztette, s az árverés jogerőre emelkedése után, az árverési vevő, panaszossal akként állapodott meg, hogy a vevő, a panaszos kielégítést nyerő követelésének egy részét magára vállalta, s az az ingatlanon teherként továbbra is fennmarad. A telekkönyvi hatóság előbb olyan végzést hozott, hogy az összes, terheket, s köztük a panaszos követeléséért bekebelezett zálogjogot is, töröltette, egyben azonban a panaszos követélésének az árverési vevő által átvállalt részéért, a zálogjogot újból bekebeleztette, s azt keretbiztosítéki jelzálogjogokká alakította át, annak a feljegyzése mellett, hogy azokra, a jogviszonyban érdekelt adós: az árverési vevő. A panaszirathoz csatolt telekkönyvi végzés szerint azonban, az árverési vevő és panaszos kérelme folytán, a telekkönyvi hatóság, az előbbi végzését