Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
120 Pénzügyi jog. 335. 1914: XLIIL t.-c. 67. §. — Ha a felperes által bejelentett pertárgyértéket az alperes vitássá tette, mindaddig, míg a bíróság a pertárgy értékét jogerősen meg nem állapítja, vagy annak vitássá tett értéke más módon meg nem szűnik, az illetéklerovást az 1914. évi XLIIL t.-c. 67. §-ának rendelkezései szerint kell teljesíteni. Kb. I. Az 1914: XLIIL t.-c. 32. §. 1—3. bekezdéseiben foglalt az az intézkedés, hogy nem pénzkövetelés, de megbecsülhető érték iránt indított perekben, felperes a kereset, alperes a viszontkereset tárgyának az értékét köteles bejelenteni, s hogy amennyiben a felek által bejelentett értékkel szemben a bíróság más értéket állapít meg, az illeték szempontjából az az érték az irányadó, amelyet a bíróság megállapított; a dolog természete szerint, de a Pp. 5. §. első bekezdésének ama rendelkezéséből folyólag is, hogy a ielperes által előadott érték — amennyiben az a köztudomással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben valószínűtlennek nem mutatkozik — addig irányadó, amíg azt alperes vitássá nem teszi — úgy értelmezendő, hogy a felek által előadott érték csak addig irányadó, amíg azt az ellenfél vitássá nem teszi, avagy amíg a bíróság ki nem jelenti, hogy azt nem íogadja el: a bíróság megállapítása alatt pedig jogerős megállapításit kell érteni. Abban az esetben tehát, amikor ily perben az egyik peres fél által bejelentett perértéket az ellenfele vitássá teszi, avagy azt a bíróság elfogadhatatlannak jelenti ki, a vitásság tartama alatt, vagyis addig, amíg akár a felek nyilatkozata, akár az értéknek a bíróság által jogerősen történt megállapítása útján, a vitásság meg nem szűnik: sem a fél bejelentését, sem a bíróságnak még jogerőtlen megállapítását nem lehet illetékalapul venni, hanem az 1914: XLIIL t.-c. 67. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni. A beadványi illetékeket tehát e §. első bekezdése alapján egyelőre az említett törvénycikk 34. §-ában, illetőleg az azt módosító rendeletekben megállapított értékeknek megfelelő mérték szerint kell bélyeg jegyekkel leróni; az érték vításságának megszűnte után irányadó érték szerinti illetékkülönbözetet pedig a 67. §. utolsó bekezdésében foglalt intézkedések szerint kell pótlólag kiszabás útján megfizetni. II. Jelen esetben — a periratok szerint — a panaszosok mint felperesek által a keresetben bejelentett pertárgyértéket alperesek már 4. és 5. alszám alatti előkészítő irataikban vitássá tették, s az első, valamint a fellebbezési bíróság értékmegállapítását panaszosok támadták meg a fellebbezésükben, illetőleg a felülvizsgálati kérelmükben is, úgyhogy a pertárgyérték csak a m. kir. Kúria ítéletének meghozatalával tekinthető jogerősen megállapítottnak. Tehát a leletezett fellebbezés illetékét a fentiek és az 5100/1931. M. E. számú rendelet 45. §-a értelmében 5OŰ0 P érték szerint kellett bélyegjegyekkel leróni. Ennek az értéknek alapulvételével pedig a fellebbezésre 27 P 40 fillér bélyegilleték járt volna,