Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Okirati illeték. 273—290. 109' gel szemben osztályba sorozás végett bejelentés útján kell érvényesíteni. (Rb. 16.098/1934. P. — M. R. LIV. évf. 17.) 282. A haszonbér összegének bírói ítélettel mérséklése sem szolgálhat alapul arra, hogy a szerződésben kikötőit magasabb haszonbér alapulvételével kiszabott illeték megfelelően mérsékeltessék. (Rb. 13.390/1934. P. — M. R. LIV. évf. 17.) 283. Ha az okiratot csak egy példányban állították ki, az illetékkiszabás céljára való bemutatást annak a félnek kell teljesíteni, akinek a birtokában maradt az okirat. Be nem mutatás miatt a másik felet nem lehet bírságolni. (Rb. 17.443/1933. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 284. A tulajdonjognak a vételár teljes kifizetéséig való fenntartásával kötött ingó adásvételi szerződést foganatba mentnek kell tekinteni, ha a vétel tárgyát a vevőnek átadták s ennélfogva a dolog visszavétele ellenére sem lehet az illetéket törölni. (Rb. 6069/1934. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 285. A háztulajdonosnak a bérlők által fizetett bérek felvételét bizonyító nyugtái illetékkötelesek. (Rb. 14.828/1934. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 286. Ügyvédnek, meghatalmazója nevében kiállított nyugtája illetékköteles. A másik ügyvéd, aki a fizetést szintén ügyfele meghatalmazásából teljesítette s a nyugtát átvette, ügyfelével egyetemlegesen felelős az illetékért. (Rb. 8628/1934. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 287. Házastársak közös és kölcsönös végrendelete, egy okiratba foglaltan, nemcsak alakilag, de anyagilag is összefonódik, tehát egy és ugyanannak a főügyíletnek egymással összefüggő alkatrészeit tartalmazza s ezért csak egyszer jár attól az okirati illeték. (Rb. 9344/1934. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 288. Nem váltakozó hitelkeret, hanem határozott összegben folyósított kölcsön biztosítását célzó okiratot nem lehet az 1927: XXXV. t.-c. 68. §-ában meghatározott keretbiztosíték alapjául szolgáló okiratnak tekinteni s ennélfogva az okirat nem esik a kedvezményes illetékmérték alá. (Rb. 9755/1934. P. — M. R. LIV. évf. 18.) 289. A több évre kötött haszonbérleti szerződésnek telekkönyvi biztosítása után kiszabott illetékből, azon a címen, hogy a haszonbérleti szerződés időközben megszűnt, nincs törlésnek helye. (Rb. 15.559/1934. P. — M R. LIV. évf. 20.) 290. Rözeli rokonok között létrejött életjáradéki (tartási) szerződéseknél az illeték alapja a kisebb ingatlanérték, nem pedig a tartás értéke, mert a kettő között mutatkozó többlet, mint