Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Okirati illeték. 266—272. 107 szerződés, ha foglaltatnak is benne részben háramlás útján a városra tulajdonjogilag átszálló berendezési tárgyaknak használatba bocsátására vonatkozó rendelkezések, mégis a pótszerződésben foglalt jogügyletet sem egészben, sem részben bérleti vagy haszonbérleti szerződésnek minősíteni azért sem lehetett, mert a pótszerződés lényege, az engedély meghosszabbítása és a vállalat részéről a várossal szemben teljesítendő ellenszolgáltatások a pótszerződés 2, §-a szerint kifejezetten és ismételten íis az engedélyezési szerződésnek meghosszabbítása ellenében vállaltattak, amiből nyilvánvaló, hogy a berendezési tárgyaknak használatra való átengedése, csak az engedély meghosszabbítására vonatkozó főügylet kiegészítő része és ezért részben sem tekinthető külön illeték alá eső bérleti vagy haszonbérleti szerződésnek. Minthogy azonban a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált pótszerződésről kétségtelen, hogy az engedély meghosszabbítására vonatkozó jogügy lettet tartalmaz, de az ily szerződések mikénti illetékezésére vonatkozólag az illetéki díjjegyzék külön és kifejezett íendelkezéseket nem tartalmaz, nyilvánvaló, hogy annak illetékezésére vonatkozólag az illetéki díjjegyzék 78. tételének I. A. pontja alkalmazandó, mely szerint minden egyéb jogügyletről kiállított okirat érték szerint II. fokozat, illetőleg az 1927. évi 68.200. P. M. számú rendelet 24. §-a értelmében az említett helyen megállapított II. fokozat helyébe lépett 1%-os illeték alá esik, ki kellett mondani, hogy a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált pótszerződés után 1%-os illeték fizetendő. Minthogy továbbá kétségtelen, hogy a részben meghatározott és részben változó évi szolgáltatások együttesen változó évi szolgáltatásoknak minősülnek, ki kellett mondani, hogy adott esetben a szerződés alapján telijesítendő évi ellenszolgáltatások után évenkinti kiszabásnak van helye és mert az illeték megállapításánál a pótszerződés 5. pontja szerint a vállalat részéről vállalt az az ellenszolgáltatás, hogy a vállalat a pótszerződés jóváhagyásától kezdődően 8 éven át, évenkint Legalább 3 km. 'fővezetéket köteles létesíteni, figyelembe egyáltalán nem vétetett és ennek a szolgáltatásnak az értéke az illetékszabályok 73. §-a értelmében csak a panaszosok és a kir. pénzügyigazgatóság között megkísérlendő kölcsönös megállapodás útján lesz megállapítható és így az illeték végleges megállapítása ezúttal meg sem történhetik, a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. (1935. jan. 25. — Kb. 16.330/1934. P. sz. — 1871. E. H. — Pod. 1935. évi 2^-3. f. 71.) 271,111. díjj. 68. tét. — Pénzintézetnek (hitelező) az a levele, amelyben értesíti az adóst folyószámlahitel engedélyezéséről, nem 'kölcsönszerződést megrögzítő okirat s így feltételesen illetékmentes. (Kb. 21.662/1935. P. — M. K. LIV. évf. 17.) 272, 111. díjj. 92. tét. — Előjegyzett zálogjog törlése iránt a jogosított részéről, abból az okból kiállított törlési engedély, hogy az ellőjegyzést nem igazolta s igazolni nem is kívánja, csak az állandó okirati illeték alá esik. A törlési engedély illetéke nem követelhető. (Kb. 15995/1932. P. — M. K. LIII. évf. 31—32.)