Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Illetékegyenérték. 253. Okirati illeték 254—259. 103 A megbízó és a bizományos között kötött szerződés után tehát nem lehet helye adásvételi illeték követelésének, hanem, mert a szerződés bizományi ügyletek megkötésére jogosító, illetve kötelező megbízási szerződés, amelynek tárgya az ügyvitel, a végzendő munkaszolgáltatás: a szerződést az illetékdíjjegyzék 87. tételének d) pontja, illetve az 1931. évi 3100. M. E. számú rendelet 37. §-ának (2) bekezdése értelmében, mint szolgálaítétel iránt kötött szerződést, a fix „átvételi ár" és a harmadik személy által fizetni kötelezett eladási ár között mutatkozó különbözetnek, mint a szolgálattétel bérének (bizományi jutalék) alapulvételével kell illeték alá vonni. (253. számú jogegységi megállapodás.) (1936. május. —Pod. 1936. évi 1. f. 9.) 255. 1886: VII. t.-c. 22. §, c, pont. — Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jognak a feleség részéről a férj javára történő alapítása csak közjegyzői okiratba foglalva érvényes. Kb. Abban a tekintetben, hogy illetékkiszabásinak helye nincs, a panasz alaptalan. A panaszos ugyanis nem igazolta azt, hogy a haszonélvezeti jogot attól az eladótól közvetlenül szerezte meg, akitől a felesége az ingatlanokat vette. Ellenkezően, a fellebbezésihez másolatban csatolt adásvételi szerződés szerint a panaszosnak a felesége adott engedélyt arra, hogy a haszonélvezeti jog a panaszos javára bekebeleztessék. Minthogy pedig az a szerződés nem közjegyző előtt jött létre, annak a panaszos és felesége iközti jogügyleti része az 1885: Vili. t.-c. 22. §-ának c) pontja szerint, érvénytelen Annak alapján tehát a panaszos haszonélvezeti jogot nem szerzett, aminthogy a telekkönyvi hatóság is a bekebelezést megtagadta. (Kb. 19.163/1933. P. sz. — M K. LIV. évf. 4.) 256. 1920: XXIV. t.-c. 3. §., 163,600/1926. P, M. rend. — Állam részére történő szállításnál a nyugtailletéket akkor is le kell róni, ha a teljesítendő fizetésről nyugtát nem állítanak ki. (Kb. 20348/1932. P. — M. K. LIII. évf. 41.) 257. 1920: XXIV. t.-c. 3. §, 7, bek. — Fióküzletben a főüzletből odaérkező és raktárba kerülő árukról, érték feltüntetése nélkül vezetett könyv, nem esik illeték alá, (1935. febr. 23. — Kb. 24.680/1934. P. sz. — 1869. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 68.) 258. 1920: XXIV. í.-c, 13. §, — Ha az osztályegyességben az elhalt férj gyermeke és a közszerzeményi igényt érvényesítő özvegy megállapodnak, hogy az elhalt férj egyéni tulajdonát tett üzletet tovább folytatják, közkereseti társaság alakulásának okiratba foglalása történt, amely az 1920: XXIV. t.-c. 13. §-ában meghatározott illeték alá esik. (Kb. 11.075/1934. P. — M. K. LIV. évf. 18.) 259. 1920: XXIV. t,-c, 13. §. 2. pont, — Részvénytársaság közgyűlési többségének (majoritásnak) biztosítása céljából kötött szindikátusi szerződés alapján a szerződő felek által a szindikátus számláján elhelyezett zárolt részvények vagyonbetétnek