Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Öröklési illeték. 220. 93 koznak, míg a bírói egyezségről az 1914: XLIII. t.-c. 20., 39. és 47. §-ai intézkednek. Ezért a királyi pénzügyigazgatóság álláspontja téves. Az 1914: XLIII. t.-c. 20. §-ában szabályozott tulaj donképeni egyezségi illeték is a bíróság működésének az ellenértéke. A külföldi bíróság előtt létrejött bírói egyezség után, ilyen egyezségi illetéket Magyarországon nem ilehet kiszabni, éppen úgy, amiint külföldi bírói ítélet után sem szabható ki itt ítéleti illeték. Ezért a kérdéses egyezség után egyezségi illeték Magyarországon nem szabható ki. Azonban az 1914: XLIII. t.-c. 39. és 47. §-ai eseteiben, a bírói egyezség alapján, az egyezségi illetéken felül, ingatlanvagyonátruházási, esetleg jogügyleti illeték is jár. Az 1914: XLIII. t.-c. 47. §-ában említett százalékos illeték kétségtelenül az ennek a törvénynek meghozatalakor érvényben volt rendelkezések szerint százalékban kiszabandónak rendelt illetékre vonatkozik, mert az illetékek egy részének százalékos illetékké történt átváltoztatására vonatkozó későbbi rendelkezések az 1914: XLIII. t.-c. 47. §-ának a rendelkezését más utólagosan százalékossá változitatott illetékre ki nem terjesztették. Az 1914: XLIiIL t.-c. 47. §-ában említett százalékos illeték vagy ingatlanvagyonátruházási illeték már a külföldi bírói egyezség alapján is kiszabható Magyarországon, abban az esetben, ha az abban ifoglaltaknak itteni érvényesítése forog fenn. A szóbanforgó bírói egyezségben panaszos részére a férje halála bekövetkezése esetére özvegyi eltartás és> lakbérhez hozzájárulás, valamint öröklési igényei kielégítése címén negyedévenként egy fél vaggon búza értékének, az ókíratban meghatározott fizetési időpontot megelőző tőzsdenapon a budapesti tőzsdén jegyzett legmagasabb búzaár szerint megfelelő összegben, — és évi 2000 aranykoronának a panaszos tartózkodási helyén mindenkor érvényes valutában ifélévenkínt előre, — a panaszos élete fogytáig terjedő fizetése iránt foglaltatik megegyezés. A panaszos férjének hagyatéka tárgyalása rendén panaszos ezeknél magasabb év járadék szolgáltatása iránt támasztott igényt, s az örökösök ezzel szemben csatolták be az illetékezett okiratot, annak bizonyítékául, hogy panaszost az abban kikötöttek illetik. A hagyatéki bíróság panaszost az igényének érvényesítésével a törvény rendes útjára utasította, azonban nincs adat arra, s panaszos sem állította azt, hogy ő eziránt a magasabb érték iránt pert indított vagy azt az igényét máskép érvényesítette. A bírói egyezségben foglalt, előbb említett szolgáltatás pedig az 1920: XXXIV. t.-c. 68. §. első pontja alapján, mint az örökhagyó meghagyásán alapuló teljesítés, — öröklési illeték alá esik még akkoir is — amire egyébként adat nincs — ha panaszos — amint a pénzügyigazgatóság mondja — a íférjétől elvált s amiatt a törvény alapján örökösödési igénye nem volna. Az örökösödési illeték pedig az 1914: XLIII. t.-c. életbeléptetésekor is százalékos illeték volt, s így a kérdéses bírói egyezségben levő ez a meg-