Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
Társulati adó. 181—182. Forgalmi adó. 183. Közúti adó. 191. 87 Közadók kezelése. 192—193. 188. Az orvosok általános forgalmi adóját átalányösszegben egyénenkint kell megállapítani. Meg kell kísérelni az egyességiíeg való megállapítást s ha ez nem sikerül, a pénzügyigazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján, esetleg szakértői becslés útján állapítja meg az adóátalányt. Jogszerűtlen a pénzügyigazgatóságnak az a ténykedése, amellyel a város orvosait adóközösségbe tömörítette és ilyen alapon az egyes orvosokat terhelő adóösszegekről az érdekeltet végzéssel értesítette. (Kb. 12.826/ 1934. P. — M. K. L1V. évf. 22.) 189. Aszubornak nem palackokba töltve a termelő által történt eladása 10%-os fényűzési forgalmi adó alá esik. (Kb. 23.243/1934. P. — M. K. LIV. évf. 22.) 190. A Napoleon-arany, ámbár nem színarany, a fényűzési forgalmi adó szempontjából nyers aranynak számít s mint ilyen, fényűzési tárgynak minősül. (Kb. 19.211/1934. P. — M. K. LIV. évf. 22.) Közúti adó,, 191. 1928: VI. — E törvénycikk értelmében a közúti gépjárómű közúti adóját az fizeti, akinek a nevére a motorkerékpár forgalmi engedélye szól. Az adókötelezettség megszűnésének feltétele, hogy a gép járóművet forgalmon kívül helyezzék s ezt a forgalmi engedélynek és a hatósági jelzéséknek visszaszolgáltatása mellett a rendőrhatóságnak bejelentsék. Mindezeknélfogva abban az esetben, ha a panaszos motorkerékpárjának ellopását csak bejelentette, a terhére a bejelentést követő időre kivetett közúti adókat nem lehet törölni. (Kb. 9532/1934. P. — M. K. LIV. évf. 22.) Közadók kezelése. 192. K. K, H. Ö. 6. §, 1. bek. — A telekkönyvi hatóság az elárverezett ingatlan vételárából tévedésből olyan kincstári követelést is sorozott, amely nem volt bekebelezve az elárverezett ingatlanra. Az ennek orvoslása iránt a pénzügyígazgatósághoz beadott kérelmet a pénzügyigazgatóság hatáskör hiánya miatt visszautasította, helytelenül, mert annak elbírálása, hogy a sorozás helyes-e vagy sem, a K. K. H. Ö. 6. §-ának 1. b) pontja értelmében a pénzügyigazgatóság joghatóságába tartozik. (Kb. 9610/1934. P. — M. K. LIV. évf. 17.) 193. K. K. H. Ö. 19, §. — A szerződésben a 72.000 P vételáron felül a vevők magukra vállalták 5476 dollár bekebelezett tartozás megfizetését is. Az illetéket mégis csak 72.000 P után írták elő, amelyről kézbesített fizetési meghagyás ellen nem fellebbeztek s így az jogerőssé vált. Három év elmultával pótlólag előírta a kincstár az átvállalt adósság, mint ellenérték után is az