Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Közadók kezelése 142—147. Vadászati illeték 148—149. Öröklési illeték 150—158. 71 Öröklési illeték. 150. 1920: XXXIV. t.-c. 18. §. — A hítbizomány átszállásánál, ha a bíróság a hagyaték tárgyalását rendelte el, az elévülési idő nem az elhalálozási időponttal veszi kezdetét, hanem a hitbizományi átszállás rendjét megállapító hitbizományi bíróságnak a közlésétől számítva, (Kb. 16.217/1931. P. sz. — M. K. LIH. évi 5.) 151. 1920: XXXIV. t.-c. 20. §. — Nyilvántartásba vett illetéknél a behajtási elévülés kezdeti időpontja a haszonélvezet megszűntét bejelentő beadvány kelte. (Kb. 9067/1931. P. sz. — M. K. LIH. évf. 13.) 152. 1920: XXXIV. t.-c. 40. § Örökösödési eljárásban, közjegyző előtt külön okiratba vagy külön jegyzőkönyvbe foglalt jogügyletet a közjegyző tartozik illetékkiszabás végett bejelenteni. (Kb. 7212/1930. P. sz. — M. K. LII. évf. 38.) 153. 1922: XXXIV. t.-c. 68. §. — Bírói egyezségben foglalt örökösödési megállapodás után örökösödési illetéket kiszabni nem lehet. (Kb. 22.934/1931. P. sz. — M. K. LIH. évf. 19.) 154. 1920: XXXIV. t.-c. 68. §. — Ha a feleség a férj halálától kezdődő hatállyal nyer özvegyi haszonélvezetet, úgy a halálesetre szóló ajándékozás után járó öröklési illetéket csak az örökhagyó halála után lehet kiszabni. (Kb. 5224/1931. P. sz. — M. K. LII. évf. 50.) 155. 1920: XXXIV- t.-c. 81. §. — Három örökös társ közül kettőnek a harmadik örökös társ javára, együttesen és ugyanazon okirattal történt lemondása esetén a lemondok terhére semmiféle illetéket kiszabni nem lehet és az örökösödési illetéket csak az - köteles fizetni, aki a lemondás folytán anyagi előnyben részesült. (Kb. 11.520 1931. P. sz. — M. K, LIH. évf. 15.) 156. 1920: XXXIV. t.-c. 84. §. — Ha az örökös az osztály- . egyesség során több tehertétel és az örökösödési illeték átvállalása ellenében kapott a törvényes osztályrészénél többet: akkor a tehertétel átvállalása után nem lehet vételi illetéket kiszabni, hanem csak az átvállalt örökösödési illeték után, mert ez nem a hagyatéki eljárás költsége. (Kb. 14.192 1933. P. sz. — M. K. LIH. évf. 26 ) 157. 1920: XXXIV. t.-c. 84. §. — Kizárólag azon körülmény folytán, hogy az egyes megosztott részeknek az adóérték alapján kiszámított értéke különböző, az osztályos egyességnél több átvételt nem lehet megállapítani. (Kb. 8537/1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 15.) 158. 1920: XXXIV- t.-c. 84. és 112. §. — Amikor a hagyaték jogerősen átadatott és a hagyaték tárgyát alkotó ingatlanok az