Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Közsegélyezés 44. Társadalombiztosítási ügyek 45—46. 45 illeti, a törvénynek nyilván az az elgondolása, hogy a keresőképtelenség nem átmenetileg bekövetkezett, múló természetű jelenség, hanem tartós állapot. Tehát egy heveny megbetegedés tartama alatt amely belátható, rövidebb időn belül elmúlik, még nem lehet szó a törvény által értett keresőképtelenségről, hanem az csak hosszantartó idült betegség vagy állandó jellegű fogyatékosság következtében áll elő. Ezekre való tekintettel a betegségi biztosítási segélyezésre való igényjogosultságból nem lehet kizárni a törvény szerint a korhatár kellékén kívül egyébként igényjogosultsággal bíró azokat a családtagokat, akiknek a fenti értelemben vett keresetképtelensége tartós betegség folytán következett be. Ebben az esetben nem vitás, hogy az ápolt fia, ifj. G. I, a panaszos intézetnek a vitás kórházi ápoláskor igényjogosult tagja volt és hogy atyját, az ápoltat, ki az ápoláskor 60. életévét még nem töltötte volt be, saját háztartásában eltartotta. Az atya hátgerincsorvadás — tehát tartós betegségi állapot: „testi fogyatkozás" miatt ápoltatott a kórházban és (tartós) keresőképtelensége a betegség természetével, de azonkívül az iratok közt levő G. 79/1934, számú kórházi orvosi szakvéleménnyel is igazolva van. Ilyen tényállás mellett a panaszos intézet törvényes alapon köteleztetett az összegében nem kifogásolt kórházi ápolási költség megfizetésére, s ezért a fizetés alól leendő felmentésére irányuló panasznak nem lehetett helyet adni. Végül megjegyzi a bíróság, hogy az itteni eljárásban a m. kir. munkásbiztosítási felsőbíróság határozatai sem elvi szempontból nem irányadók, sem pedig — mivel nincs meg az ügyazonosság — erre a bíróságra az ítélt dolog erejével nem kötelezők. (1934. nov. 13. — 7109/1934. K, sz. — 1481. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 28.) 46. 6000/1931. M. E. sz. rendelet 5. §. — E §. (1) bekezdésben foglalt felsorolás a) pontja alatti feltételnek az a nő is megfelel, aki otthon szülte gyermekét s a szülés következtében szükségessé vált kórházi ápolás csak ezután kezdődött, Kb, Nem vitás, az ügy elintézésénél döntő az a tényállás, hogy a vagyontalan ápolt az országos társadalombiztosító intézetnek biztosított tagja volt s hogy otthon megkezdett szülés közben gátrepedést szenvedvén, sürgős szükség folytán hatósági intézkedéssel a közkórházba utaltatott . be ápolás végett. A vita a körül a jogi kérdés körül forog, hogy az előrebocsátott tényállás mellett a kórházi ápolás költségeit ki köteles viselni, az országos társadalombiztosító intézet-e, vagy pedig az 1931. évi 6000. M. E. számú rendelet 5. §. a) pontjának rendelkezése alapján az idézett rendelet 9. §-a szerinti átalány, vagy ápolási költség hozzájárulás. Az 1931. évi 6000. M. E. számú rendelet 5. §-a a) pontja a közkórházban szülő nők és szülötteik ápolásából származott költségeket utalja az említett átalány, illetőleg ápolási költség hozzájárulás terhére. A rendelkezés szó szerinti értelme szerint ilyen megtérítésnek csak akkor volna helye, ha a szülés egész folyamata közkórházban folyt volna le.