Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Családi pótlék 40. Vallási és egyházi ügyek 41—42. 43Közsegélyezés 43. vita tárgyában B. vármegye alispánja oly értelmű határozatot hozott,, hogy a nevezett községet a szóban levő költség megfizetésének kötelezettsége alól felmentette. P. város panasza ez ellen a határozat ellen irányul és abban azt kéri, hogy a nevezett község a vitás tartási költség teljes összegének megfizetésére köteleztessék. , F. község a panasszal szemben védiratot terjesztett elő, amelyben egyrészt azt vitatja, hogy a közigazgatási bíróságnak csakis az 1898: XXI. t.-c. 8. §-ában felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó egyének közsegélyezése kérdésében van hatásköre: másrészt azt vitatja, hogy a nevezett nő közsegélyre nem szorult, mert gyermekei, bíróilag megítélt tartásdíj címén havonkint 19 P 50 fillért fizetnek a részére, dr. L. K. p.-i ügyvéd kezeihez; rámutat arra, hogy ezt a kifogását P. várossal már annak idején, a jelen eljárás megindulása előtt közölte. II. A m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét a közsegélyezési (szegényellátási) ügyekben felmerülő vitás kérdések tekintetében jelenleg — az 1931. évi november hó l-e óta hatályos — 6000/1931. M. E. számú rendelet 24. §-ának II. pontja szabályozza. A hatáskör szabályozása, mint eljárási jogszabály, alkalmazást nyer a jogszabály hatályba léptével, tehát alkalmazást nyer azokban az ügyekben is, amelyek a jogszabály hatályba lépésekor már folyamatban voltak, s amelyek — egészben vagy részben — a korábbi anyagi jogi rendelkezésiek szerint bírálandók el. Az idézett rendeletpont szerint a szegényellátási költségek viselésének vitás kérdéseiben közigazgatási bírósági panasznak van helye, tekintet nélkül arra, hogy gyógyíthatatlan betegség, vagy aggság, törödottség okából vétetett a szegény közellátásba. A bíróság hatáskörének e részben az 1898: XXI. t.-c. 8., illetve 13. §-ában történt korlátozása tehál megszűnt, s a panasz tárgyában a bíróság hatásköre fennáll. III. A bíróság azonban a hatáskörébe tartozó fenti vitás kérdést ez idő szerint nem dönthette el. A fentiek szerint ugyanis a panaszlott község a közsegélyre szorultság kérdését tette vitássá. Az az állítása, hogy ezt a kifogását, már közölte volt P. várossal, az iratokból beigazolást nyert. Minthogy pedig P. város ebben a vitás kérdésben, a 6000/1931. M. E. számú rendelet 24. §. I. részében adott hatáskörében nem határozott, hanem ahelyett a szegényellátási költség viselése kérdésében leendő döntés végett B. vármegye alispánjához fordult; minthogy továbbá a költségviselés vitás kérdése a közsegélyre szorultság előkérdésének tisztázása nélkül el nem dönthető; minthogy végül a közsegélyre szorultság kérdésében az idézett rendelet felhívott 24. §. I. pontja szerint, a törvényhatóság első tisztviselőjének elsőfokú határozata ellen nem a közigazgatási bírósághoz, hanem a belügyminiszterhez van jogorvoslatnak helye; a bíróság a közsegélyre szorultság jogvitás kérdésének jogerős eldöltéig a hatáskörébe vágó költségviselés kérdésében való döntési függőben tartotta s az iratokat az előkérdésben elsőfokon határozni hivatott. P.