Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Anyakönyvi ügyek 39. 41 záse nem a fent ismertetett anyagi jogi szabályoknak megfelelően történt, az anyakönyv kiigazításának van helye az A. U. hatodik részében szabályozott eljárás útján. > Abban a kérdésben, vájjon ilyen esetben a kiigazítási eljárást csak az érdekelt fél kérelmére, vagy pedig hivatalból kell-e megindítani, a következőket közlöm: Olyan esetekben, amikor a törvényes származás vélelmével szemben nem valamely jogi bizonyosság, hanem csak ellenkező újabb vélelem áll, a gyermek születési anyakönyvét nem kell a váltakozó vélelmek szerint hivatalból kiigazítani, hanem az újabb vélelemhez igazodó anyakönyvi kiigazításnak csak az érdekelt fél kérelmére kell helyt adni, — ami azonban nem jelenti azt, hogy az anyakönyvvezető indokolt esetben ne figyelmeztethetné az érdekelt felet arra, hogy az anyakönyv kiigazítását kérheti. Ilyen figyelmeztetés indokolt lehet akkor, ha az anyakönyv kiigazítása a gyermek nyilvánvaló érdekében pl. azért szükséges, mert a gyermek anyja vagy gyámja tartási követelést akar érvényesíteni a gyermek természetes atyjával szemben, vagy pedig* az anya a természetes atyával házasságot kötvén, a gyermek családjogi helyzetének megfelelő rendezése érdekében az utólagos házasságkötéssel történt törvényesítés megállapítása és anyakönyvi feljegyeztetése iránt az A, U. 5. részében szabályozott eljárást akarják lefolytatni s az anyától, illetőleg a természetes atyától a gyermek érdekének megfelelő gondozását elvárni nem lehet. 3. Ha a holtnaknyilvánított visszatér s általában, amikor igazolást nyer, hogy a holtnaknyilvánított él, a holtnaknyilvánítás vélelme megdől. Ebből azonban még nem következik szükségképpen az, hogy amennyiben a holtnaknyilvánított feleségétől a holtnaknyilvánító határozatban megállapított vélelmezett halál napjától számított tiz hónapnál később született gyermeket lörvénytelen származásúnak jegyezték be az anyakönyvbe, úgy az anyakönyvet akként kellene kiigazítani, hogy a szülőkre vonatkozó rovatba a holtnaknyilvánítottra, mint törvényes atyára vonatkozó adatokat jegyeznék be: úgy ezzel a holtnaknyilvánított rendszerint arra kényszeríttetnék, hogy a gyermek törvényességét a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. tizenkettedik címében szabályozott per útján megtámadja s amennyiben a bíróság a gyermeket törvénytelen származásúnak mondaná ki, az anyakönyvet az eredeti bejegyzés tartalmának megfelelően újból ki kellene igazíttatni. Kétségtelen, hogy ez az eljárás rendszerint céltalan s a felek érdekének nem " felel meg. Ennélfogva ilyen esetekben sem kell hivatalból intézkedni az anyakönyv kiigazítása iránt. ily esetekben a hatóságnak arra kell szorítkoznia, hogy a holtnaknyílvánító határozat hatályon kívül helyezéséről gondoskodjék, mert ha a holtnaknyilvánító határozat hatályban maradna, annak ellenére, hogy kétséget kizáróan igazolást nyert, hogy a holtnaknyilvánított él, ebből beláthatatlan jogi bonyodalmak keletkezhetnek. Ezért ilyen esetben célszerű, ha az anyakönyvvezető a holtnaknyilvánítottat, esetleg azt, aki a holtnaknyilvánító eljárás megindítását kérte, arra hívja fel, hogy a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet 17. §-a értelmében a holtnaknyilvánítási ügyben elsőfokon el-